Rovatok

Pávai István könyvének olvasása közben úgy éreztem, mintha megállt volna az idő, és visszakerültem volna abba a korba, melyben ezek a népdalok megszólaltak. Sőt, megérintett az […]

A gúny- és ragadványnevek régóta létezhetnek, de ma már eltűnőben vannak: az öregebbek még használják őket, a fiatalabbak kevésbé. 

Újrakezdésről beszélhetünk tehát. Ennek első tényleges lépését az EMKE tette meg, s ezen belül is a Kultivál, a kolozsvári fiataloknak egy csoportja.

Én minden évben rácsodálkozom, hogy a Fili képes haladni tovább. 1997-ben már székelykaput állítottunk annak az emlékére, hogy volt Fili…  

A probus mozaikszó az angol professionals és a businessmen szavakból tevődik össze. A klub tagjai nyugdíjasok, akik életük előző szakaszában szakmájukban a vállalkozási szférában vagy azon kívül felelősségteljes […]

A Magyar Baptista Szeretetszolgálat önkéntesével, Lukács Csaba újságíróval 2014 januárjában folytatott első beszélgetésünknek folytatása is van. Egy Argentínába szakadt magyar közösség hétköznapjait bemutató egyórás dokumentumfilm apropóján […]

Kétnyelvű művészeti albumot jelentetett meg a Caiete Silvane zilahi könyvkiadó a Zsoboki képzőművészeti alkotótábor húsz éves jubileuma alkalmából.

Ezeknek a régiségben tisztelt, többnyire csodás eredethez (Szent Lukács) kötött képtípusoknak a neve a kolostorok nevéből származik, ahol e képeket eredetileg őrizték.

Az általános hiedelem, vagy talán inkább az én nemzedékem (1940-ben születtem) tapasztalata szerint a gombfoci (elegánsabban: asztali labdarúgás, mai szaknyelvi meghatározással: szektorlabda) kimondottan magyar eredetű játék, […]

Egy többéves átszervezési és modernizálási programnak köszönhetően a közel százezer kötetes állomány a szabványoknak megfelelően elhelyezve és a lehetőségek szerint feldolgozva áll az olvasók, a kutatók […]

Mit mondana a 21. század embere, ha nekiszegeznénk a kérdést: Énekelt ma már? Minden bizonnyal furcsállná ezt a fajta faggatózást, de ha mégis válaszolna, lehet hogy […]

Helytörténeti kiadványaink kiegészítik a történelem- és néprajztudományt, és forrásanyagot jelenthetnek több tudományág számára.

A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság megbízásából a Kriza János Néprajzi Társaság és az Élő Erdély Egyesület közösen indította el az Erdélyi Értéktár létrehozását.

Nyelvi, művészeti, táncbeli, zenei, egyszóval ilyen kulturális sokszínűség felvállalásában, továbbításában, népszerűsítésében mi, magyarok világbajnokok vagyunk!

Az alaphozzáállás, a bölcsesség, a nyitottság, a tenni akarás, a kitartó munka, a hit és a küldetéstudat: ezek voltak az alapjai a KALOT sikerének.

A Csíki Székely Múzeum Hargita megye legnagyobb muzeális jellegű közgyűjteménye. Elsődleges gyűjtőterületünk a Csíki-medence, vegyes profilú intézményként klasszikus múzeumi gyűjteményeket őrzünk: történelem, néprajz, régészet, művészetek, természettudományok.

Brassó magyar spirituális élete mindig is az egyház és a kultúra együtthatásának eredménye volt. Létezik is egyfajta párhuzamosság abban, ahogyan a történelem mostoha hatásait a brassói […]

Gyakorlott éjjeliőr, szenvedélyes kutatója a gábor-cigány kultúrának, leleményes idegenvezető, aki egyaránt otthonosan mozog a szászföldi templomerődök és az egyiptomi oázisok világában, kalandjait pedig hagyja filmvásznon megörökíteni […]

Burján Gál Enikő gyergyószárhegyi születésű festőművész képein a transzcendens beütések, a misztikus hangsúlyok, a különböző ritmusok zenéje, a szürreális és a transzparens térformák, a meleg színtónusok […]

Abban az időszakban, amikor a szabályok felrúgása gyakran Szodoma és Gomora megemlegetését vonta maga után, bátor hölgyek sora vállalta a kritikát, s automobilba ülve igazolta, hogy […]

A történeti leírás a községnek az évszázadok során elszenvedett viszontagságait taglalja. A lábjegyzetek sokasága arra utal, hogy a monográfia írója alaposan elmélyült, dokumentált munkája hiteles forrásokra […]

A nagybányai Teleki Sándor Magyar Ház a 688 éves Zazar-parti város legfontosabb magyar művelődési és társadalmi intézménye. Teleki Sándor egykori felújított lakóháza  a Tersánszky Józsi Jenő […]

„Anna. Asszonysors a XX. században” – a huszadik századi székelyföldi hagyományos paraszti kultúrát egy – erdélyi viszonylatban előzmény nélküli – sajátos perspektívából, egy női életút felől […]

Viseletünk menekvés számunkra. Önigazoló, erőt adó menedék, amely véd és ékesít. Ezért ragaszkodunk hozzá, ezért élnek a hozzá kapcsolódó rendezvények, mint amilyen az Ezer Székely Leány […]