Rovatok

A reformkorban a család már teljesen magyar szelleművé vált. Peielle István testvére, Sándor, őrnagyi rangig vitte az 1848–49-es magyar honvédseregben.

A Magyarországon készült kártyák döntően különböző osztrák típusok átvételei vagy módosításai voltak, ilyen volt például az úgynevezett bécsi kép, a bécsi tarokk vagy a soproni (Oedenburger) […]

A marosvásárhelyi Impress Kiadó gondozásában nemrég jelent meg Kovács András zenetanár, karvezető Gyakorlati tanácsok karvezetőknek című könyve. Több évtizedes karnagyi tevékenység tapasztalatát tükrözi a könyv.

A romániai modernizációt kezdeteitől jellemző regionális és strukturális átalakulás a társadalom egyenlőtlenségi eltéréseit mikroregionális terekben teszi immár megnevezhetőbbé.

A Mérai Hagyományőrzők Egyesületének a vezetősége fontosnak tartotta, hogy nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas területtel rendelkezzen…

A tájfutás, mint sport a 19. század végén jelent meg a skandináv félszigeten. A svéd katonáknak kötelező volt a térképolvasás és tájékozódás ismerete…

Egyfajta Isten akarta TŰZ volt magyar történelmünkben az 1956-os forradalom és szabadságharc.

„A néphagyományok feltárása egyáltalán nem szűk szakmai ügy. Fontos feltétele ez a nemzeti, illetve nemzetiségi önismeretnek, létezésnek, az emberiség közös kulturális kincsestárához való méltó hozzájárulásnak.”

Mikor még fiatal doktoranduszként böngésztem a Thomson-Reuters adatbázisát, tisztában voltam vele, hogy az ún. ISI-cikkek és tanulmányok komoly értékmérőnek számítanak a tudományos tevékenység megítélésében Romániában. A […]

Hivatása szerint orvos, egyetemi tanár, közismert népegészségügyi szakértő, de valahányszor alkalma adódik egy-egy nemzetközi konferenciára kiutazni, sosem szalasztja el az alkalmat, hogy ideig-óráig szakmán kívülre kalandozzon […]

Kincses Kolozsvár egyetemének volt sok híres tanára, nem egyet nemzetközi szinten is számon tartanak, mások neve legalább helyi viszonylatban közismert maradt. Az 1872-ben alapított magyar királyi […]

Az első személy, aki a hazai egyháztörténelem során először részesült ilyen típusú adományban, az éppen az utolsó tényleges kolozsmonostori apát, Kolosvári János volt. Őt 1557-ben nevezték […]

Bözödi Györgyöt, a neves Gábor Áron kutatót az 1960-as években meglepte, hogy mennyi feltáratlan forrás, adat és szempont létezik még, amelyek feltétlenül szükségesek az 1848-49-es forradalom […]

Jubileumi rendezvénnyel ünnepelte a csíkszeredai székhelyű Romániai Magyar Népművészek Szövetsége (RMNSZ) fennállásának huszadik évfordulóját. Az ünnepség a VI. Székelyföldi Napok keretében október 17-én Csíkszereda polgármesteri hivatala […]

1985-ben az alkalmi muzsikusokat meghívták Gilyén Márton nagyobbik leányának keresztelőjére. Ez volt az első igazi fellépésük, és innen számítják zenekari létüket.

A szakképzett csillagászokat gyakran leköti az elmélet vagy egy mérésből származó hatalmas adathalmaz értelmezése, pályázik a távcsőidőért, az amatőr azonban ráér szinte kizárólag a gyakorlattal, saját […]

A személyes élettörténeteken túl – függetlenül attól, hogy egyéni drámákról, vagy épp ellenkezőleg, a rendszernek a különböző fokú kiszolgálásáról van szó – a tisztánlátás tétje az […]

A medgyesi EMKE a helyi és a környékbeli magyarság művelődése és anyanyelve megtartásában vállalt fő szerepet.

1976-ban összehívtuk azokat, akikről tudtuk, hogy érdeklődnek a csángók kultúrája és sorsa iránt, hogy megismerjük egymást. Több mint hetvenen jöttünk össze…

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szeptember 4. és 6. között szervezte meg Borson a XXI. honismereti konferenciáját. A konferencián 127-en vettek részt, Szatmárnémetitől […]

A nagyváradi Posticum keresztény szellemiségű kulturális központ és vendégház. Nemcsak földrajzi, kulturális és vallási, hanem a szó tágabb és átvitt értelmében is a „határok mentén” fekszik.

Ne feledjük, hogy Romániában is volt egy időszak a Ceaușescu rezsimet követően, amikor a diktátor, ha élt volna, simán megnyert volna egy választást.

A huszadik század első éveinek egyik magyar szenzációja a székesfehérvári iparos, Bory József díjnyertes autója volt. Bory hosszabb ideig külföldön dolgozott, így például Berlinben a kor […]

Németországban az 1890-es években jelentek meg az első hazai gyártású filmek, ekkor még fekete-fehérben és némán. 1907-től azonban bővülnek a témák, olyan műfajokban jelennek meg alkotások, […]