Rovatok

A Teleki Magyar Ház 2002. évi létrehozását egyaránt segítette a nagybányai magyarság és a civil szervezetek szinte egyidejű nagy elhatározása, valamint a kedvező anyaországi támogatáspolitika. 

A nagyenyedi létesítmény építése 1996-ban kezdődött és 2002-ben fejeződött be. Ma a tetőtér kialakítása, kiépítése zajlik, a munka a vége felé tart. Az építkezést nagy gonddal követtük, […]

A Fehér megyei szórvány magyarság újjászerveződése előtt már egy olyan intézménnyel rendelkezett, amelynek múltjára, hagyományaira méltán büszke volt. 

A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház azt a szerepet tölti be életünkben, mint az embernek a szíve. Lehetne-e magyar élet itt nélküle?

Az egyesület 2004-ben alakult Guttman Márta, Bándi István, Márton András, Fám Erika, Serfőző Tünde és Serfőző Levente kezdeményezésére. 2005-ben jegyezték be mint jogi személyt. Elnöke Serfőző […]

Az 1989-es változások után a magyar nyelv iskolai és templomi használata folyamatos igény volt a pusztinaiak (és számos más csángó falu) részéről. 

A Szilágycsehi Magyar Ház a város központjában álló emeletes épület, mely 1850 körül épült. Építtetője nevét nem ismerjük, de egy 1882. május 4-én keltezett telekkönyvi bejegyzés […]

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az Illyés Közalapítvány segítségével 1993-ban házat vásárolt Szilágysomlyón. Nyolc éven keresztül, 2001-ig a ház megyei EMKE-házként működött, Simonffy Irén vezetésével. 

Amikor a lap főszerkesztője arra kért, hogy írnék a Türi Magyar Házról, szinte mindenem tiltakozott, mert erről a szórványbéli Házról és belakóiról nem írni és nem […]

Ha Vajdahunyadról esik szó, van, akinek a Hunyadiak vára, van, akinek a vas- és acélkohászati központ jut eszébe. És vannak, akik az itteni, a dél-erdélyi szórványban […]

Már az első megválasztott elnökség fő célkitűzésének tekintette, hogy rendezvényeivel a város magyar közösségének minél szélesebb rétegét megcélozza.

Én erdélyi ember szeretnék maradni. Karcsi, Feri, Lajos, Ábel. És visszasírom azokat, akik nemcsak hirdették, hanem mívelték is: Legyünk humorunknál.

A civil építkezés fontos eszköze nemzeti értékeink ápolásának és fejlesztésének. Közösségmegtartó ereje is meghatározó, amelyért folyamatosan ma is tenni kell.

…a több száz főt számláló, magyar gyökerekkel és identitással rendelkező kisebbség tagjai között a már akkor is nagyvárosnak számító Kijevben még egyszerű ismeretség sem igen létezett…

Honnan indulhat el egy-egy bábelőadás, mi indíthat el egy olyan gondolatmenetet, ötletsort, amely addig alakul, duzzad és fejlődik, amíg kész alkotássá válik? A kezdő bábosok első lépésként […]

Keresztül-kasul az Egyesült Államokban, végig a nevezetes Route 66 mentén, repülővel, autóval, motorbiciklivel, hegyre fel, völgybe le, sivatagon és kanyonon át, a keletitől a nyugati partig… Hantz-Lám […]

Gábor Áron első fellépése, nem számolva az előzményeket, közvetlenül az 1848 októberében Agyagfalván tartott Székely Nemzeti Gyűléshez kötődik.

A kolozsvári Kismamaklub 15-ik fennállását megünnepelendő jelent meg ez a kötetecske, amely csokorba gyűjti a klubhoz tartozó gyermekek szellemes, mulatságos vagy egyszerűen csak kedves bemondásainak egy […]

Harmadik alkalommal rendezték meg a Bolyai Társaság által kezdeményezett Interdiszciplináris párbeszéd konferenciát, ezúttal ritmus és ismétlés hívószavakkal. Milyen intézményes nehézkedést, sőt ellenszelet kell leküzdeni egy ilyen […]

Somló Bódog (1873–1920) jogfilozófus, szociológus, egyetemi tanár a magyar társadalomtudomány egyik rejtélyes személyisége. Felhőtlen jókedvet tükröző, ismeretlen levelét Kolozsvárral kapcsolatos időszakának hangsúlyozásával adjuk közre.

 „De csakis éppen a zeneművészet azon egyedüli alany, mit a katholika anyaszentegyház ősidőktől fogva minden viszontagságai között, mint édes gyermekét s legnagyobb gonddal ápolt és növelt […]

Lehet, hogy nemsokára valamiféle füstös-gőzös-szürreális köntösbe öltöztetett nemzet-haza-identitás fogalommal a fejünkben kell a magyar kultúra napját megülnünk, amikor azt sem tudjuk majd, a magyar, a kultúra, […]

A mindössze 15 ezernyi közösség 13 saját ingatlant tart fenn és éltet számos programmal, az állami támogatás mellett a tagság támogatása és önkéntesek lelkesedése által.

A népművelés szándéka a felvilágosodás idejére vezethető vissza. Akkor kezdték egyesek hangoztatni,  hogy az életkörülmények csak úgy javíthatók meg, ha a tudomány eredményei közkinccsé válnak.