Enciklopédia

A nagykárolyi római katolikus Nagytemplomban 1994. szeptember 25-én reggel megtartott szentmiséről „hívők sokasága távozott zokogva, mert Lieb József plébános úr bejelentette: néhány órával korábban csöndesen elhunyt […]

Kolozsvár régi utcáin sétálva többször felmerült bennem a kérdés, hogy hogyan éltek az őseink, mit viseltek a mindennapokban. Az öltözködésnek mindig jelentős szerepe volt a társadalomban. A ruházat […]

Hirdettem írásban és különféle találkozókon is, hogy az Erdélyi Szépmíves Céh (ESZC) újraindítása olyan hagyományt követő vállalkozás, amelyből az erdélyi magyarság csakis nyerhet. Az eleink által ebben […]

Jelen voltam a céh újraindításának ötleténél, és meghívót kaptam az alakuló gyűlésre,1 de 1990. november 24-én amúgy is ott voltam a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, mert […]

Esze Tamás több mint ötven évvel ezelőtt megjelent cikkében2 elgondolkodtató adatokra hívta fel a figyelmet. 1646-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harangot öntetett és küldött a […]

A 19. század végétől fokozódó figyelem kíséri a középkori templomainkban egyre nagyobb számban fölbukkanó, a Szent László-legendát megjelenítő falképeket. Művészettörténészek, néprajzkutatók, régészek, kultúrtörténészek, lelkészek, ikonológusok, restaurátorok tollából […]

Olyan időket élünk, amikor a Hagyományt nagybetűvel kell írnunk. A hagyomány jogi fogalomként az öröklési jog alá tartozik. Hagyomány alatt az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat […]

„Fejedelem? Koldus voltam, Csak ködökbe markoltam.” (Gellért Sándor, 1973)   Barátait látogatta meg 1983 júliusában Szatmárnémetiben e sorok írója. A házigazda egy napon vendéget hozott, közepes testalkatú, […]

Bevezetés Az 1977 és 2017 közötti években közel 90 különböző felekezetű temető dísznövényflóráját tanulmányoztam. Csík, Gyimes kirajzott településeit és tanyavilágát is, és Kászon településeit, ezt a […]

Régóta tervezett erdélyi kutatókörutunkra indultunk 2024. május 12-én a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjaiként mi, e cikk szerzői, és Tóka Borbála. A három helyszínen – Kolozsváron, […]

A kolozsvári iskolai kirándulások egyik kedvelt célpontja a zsibói botanikus kert (hivatalos nevén: Vasile Fati Botanikus Kert), akik ide készülnek, az egynapos túra programjába be tudják még […]

Nyárba szeretnék megholny  Eszt a világot itt hodny.   Lakatos Demeter Moldvában, a Szeret és a Moldva folyó összefolyásánál fekvő Szabófalván (Săbăoani) született 1911. november 19-én. Édesanyja […]

Ajánlom e sorokat Prielle Kornélia, a nemzet nagy színésznője emlékének, aki 198 évvel ezelőtt született Máramarosszigeten, és 118 évvel ezelőtt halt meg Budapesten.   E sorok írója […]

„…a múlt emlékezete […] a mi megmaradásunk a jövőben.” 1 Adott Erdélyben, a Csíki-medencében egy olyan falu, amely – ahogy az a legtöbb erdélyi településre jellemző – rendelkezik […]

„Nem szűnő riadó a sosem szűnő harcra Ady Endre arca.” (Magyari Lajos: Ady Endre arca) A déli órákban újságosok, lapkihordók kiabálták a hírt a körúton: 1919. január […]

Tiszta éjszaka volt 1849. augusztus 5-én, a holdfény megvilágította az utat a robogó kocsi előtt, és szinte glóriát vont az út felett magasodó világosi vár romjai fölé. […]

Ázsia varázslatos, elbűvölő világa számos felfedezőt, tudóst, kutatót expedíciós utak szervezésére ihletett. A 19. század tudósai közül példaképpé váltak az olyan kimagasló egyéniségek, mint Kőrösi Csoma Sándor, […]

Az ismét régi pompájában tündöklő válaszúti kastélyt mai formájában br. Bánffy Ádám (1847–1887) és neje, Wesselényi Mária (1850–1922) építkezéseinek, illetve fiuk, Albert (1871–1945) és neje, Montbach […]

A legjobbat adni önmagunkból címmel értékes és érdekes könyv látott napvilágot a Vatikán sporthoz való viszonyáról. A Székelyudvarhelyen kiadott kötetet, amely lényegében a Szentszék dokumentuma a sport […]

Válaszút az utóbbi évtizedekben elsősorban Kallós Zoltánnak köszönhetően lett Erdély egyik nevezetes települése. A Kolozsvártól huszonhét kilométerre fekvő faluban szórványkollégium, magyar iskolai oktatás, felnőttképzés működik, néptánc- és […]

Ha valaki Trieszttel köszönt, talán még a mai napig könnyen Fiuméval válaszolunk. Az Adriai-tenger partján fekvő két város mintegy háromszáz évvel ezelőtt kapott szabadkikötői rangot kapott VI. […]

Előzmények Kacsóh Pongrác édesapja, Kacsóh Lajos Sándor (?, 1848. július – Kótaj, 1911. február 2.)1 családja Erdélyből származik. Kacsóh Lajos Sándor jogi tanulmányokat folytatott a kecskeméti […]

Történetünk a messzi São Paulóból indul, ahová jelentős számú magyarság telepedett ki az 1920-as évektől kezdve, az 1956-os migrációs hullámmal bezárólag. A kint élő magyarok továbbra is szoros […]

„Mi a tornatanításnak a célja? Elsősorban, legfelül – csak azután jön a többi – az egészség ápolása. Ellensúlyozni a modern életnek az egészségére gyakorolt rossz hatását, […]