Enciklopédia

A király utolsó napjairól viszonylag részletesen beszámol Antonio Bonfini, az ebben az időben Mátyás udvarában tartózkodó itáliai humanista.

„… egy történész kollégám, tudván, hogy nemzetközi sakkbíró vagyok, egyszer azt mondta: nehezen tud elképzelni engem, amint sípolok a sakkversenyek idején.”

A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig eltelt időszakban, 1867 és 1914 között alakult ki Kolozsvár modern arculata. Ez idő alatt a város egy vidéki kis településből […]

A tüzérség az 1848-49-es szabadságharc honvédhadseregének a legsikeresebb fegyverneme volt. Különösen igaz ez a megállapítás az erdélyi hadseregre, amelynek élén az a Józef Bem vezérőrnagy állt […]

Szőlőtermő vidéken élünk. Ahogy népünk történelméhez hozzátartozik az, hogy megtudjuk, honnan származunk, illik tudnunk, milyen is a jó bor. Talán kevesen tudják, hogy a Kárpát-medencei szőlőművelésnek […]

A Kolozsvári Atlétikai Club legnagyobb gondját a korszerű atlétikapálya hiánya jelentette. Az 1885 és 1889 közötti időszakban az egylet ideiglenesen kialakított pályákon rendezte a viadalokat a Lövöldében, […]

A mindössze néhány órás ülés nyomán megszületett az 1848-as forradalom legmaradandóbb és legjelentősebb eredménye: a jobbágyrendszer eltörlése Erdélyben.

Szemtanúk szerint az ágyúcsövet Kossuth Lajos neve napján, augusztus 25-én diadalmenetben vitte „Kézdivásárhely lelkes közönsége” a megtalálás helyéről a városháza tanácskozó termébe.

A kolozsvári Sétatér a Szamos-parti város egyik látványossága, turisztikai érdekessége, a lakók számára ugyanakkor a város szívében elterülő zöldövezet, a kikapcsolódásra és találkozásra eszményi park.

Gábor Áron első fellépése, nem számolva az előzményeket, közvetlenül az 1848 októberében Agyagfalván tartott Székely Nemzeti Gyűléshez kötődik.

 „De csakis éppen a zeneművészet azon egyedüli alany, mit a katholika anyaszentegyház ősidőktől fogva minden viszontagságai között, mint édes gyermekét s legnagyobb gonddal ápolt és növelt […]

Jékely-Áprily Lajos, a Bethlen-kollégium tanára a Nagy Háború után írta azokat a gyönyörű költeményeit, amelyek a Falusi elégia című első verseskötetében jelentek meg 1921-ben.

A Bethlen családnak két ága játszott szerepet a történelemben: az iktári Bethlenek főleg a soraikból származó két fejedelem révén váltak ismertté…

Rezik Károly 1887. március 26-án született Aradon. A kiváló orgona- és csellóművész, zenetanár, karnagy, a kolozsvári zenei élet egyik meghatározó alakja, Bartók Béla kortársa volt.

A hitújítás kezdeti korszakában, a 16. század első felében a történelmi Magyarország alvidéke, a Temesköz, valamint katonai és közigazgatási központja, Temesvár a protestantizmus előretolt bástyájává vált.

Kós Károly építészi életműve gyakorlati igazolása annak a felismerésnek, hogy az új igényekkel, nyersanyagokkal szembesülő kortárs építészet eredményesen integrálhatja több száz éves örökségünket.

A kolozsvári modern sportélet a 19. század elején kezdett kibontakozni olyan személyiségek révén,  mint Bölöni Farkas Sándor, gróf Kendeffy Ádám vagy báró Wesselényi Miklós és mások. […]

A régmúlt idők emberét sok ezer évvel ezelőtt még inkább elbűvölte a bársonyfekete égbolt kárpitján pislákoló vagy tündöklő csillagok miriádja.

A demokrácia ellentmondása, hogy esély­egyenlőséget és általános jólétet ígér, de egyiket sem tudja megadni.

A Béga-parti város személyiségeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el dr. Telbisz Károly, Temesvár sok évszázados történelmének legkiválóbb polgármestere.

Számos kiadvány és néhány korai, leginkább Bánffy Miklós grafikai tevékenységét bemutató kiállítás született, de hiányzott az életmű-kiállítás, amely az életpályáját ismerteti…

Kós Károly erdélyi alkotásainak egyik legismertebb példája Kolozsváron a Monostori úti református templom. A szakrális építmény legfontosabb díszítőeleme a népi ornamentika egyik kedvelt motívuma, a kakas […]

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanárai, diákjai szívesen és kitartóan gyakorolták a gyűjtögetést, és múzeumokat is alapítottak.

Raktár-helyiség híján akadályokba ütközik a munka, újabb hagyatékok befogadása nehézzé válik, nem beszélve az igencsak jelentős irodalmi vonatkozású tárgyi emlékek befogadásáról.