Enciklopédia

Tápiógyörgyén 1841. szeptember 8-án született tarnói és draskóczi Miletz János főreáliskolai tanár, történész, régész, irodalomtörténész, akinek didaktikai, tudományos és közösségszervezői tevékenysége szoros és tartós szálakkal kötődött […]

Kolozsvár egyik legjelentősebb, legellentmondásosabb és második leghosszabb ideig hivatalban lévő 19. századi polgármesteréről szinte semmit sem tudunk. A várost 12 évig vezető Albach Géza neve feledésbe merült, […]

Minduntalan hangsúlyozza, hogy mennyivel jobbak a francia iskolák, mint a túlterhelt németek, s a magyarok mégis a német mintát követik.

A 21. század európai emberének természetes, hogy a lányok az elemi osztályoktól kezdve az egyetem elvégzéséig azonos oktatásban részesüljenek, s azonos teljesítményt nyújtsanak, mint a fiúk. […]

A Magyar Sí Szövetség 1941. október 23-án jelölte meg a Radnai-havasok lábánál elterülő Borsafüredet az építendő magyar olimpiai síközpont helyszíneként. A bécsi döntéseket követően Magyarország visszakapta számos […]

A ma színlapoknak nevezett színházi hirdetmények neve a 19. század végéig cédula volt; a magyarban  is meghonosodott kifejezések színházi foglalkozást jelölnek: „cédulahordozó”, „színlaposztó”.

A napjainkra szinte teljesen elpusztult kriptában – a felkutatott dokumentumok tanúsága szerint – egykoron 30 személy aludta az örök álmát. Közülük pedig a legismertebb a reformkor egyik […]

A Waldorf-iskola, valamint a Waldorf-pedagógia világába nyújt betekintést Vekerdy Tamás És most belülről – Álmok és Lidércek című kötete. A Waldorf-pedagógia az oktatás egy másfajta elképzelése. Már […]

A városban többen is megbetegedtek a szennyezett víztől, köztük Haller Károly volt polgármester és családja. Hulladék, istállótrágya és sertéstelep is szennyezte Kolozsvár ivóvizét.

A két világháború közötti erdélyi magyar szellemi élet kiválósága, Spectator, a hírlapirodalmat és a szépirodalmat tejtestvéreknek tekintette. Időnkénti számvetéseiben rendszeresen kitért a kettő viszonyának alakulására is.

A Volt egyszer egy iskola címet viselte az a jubileumi évkönyv, amelyet a nagyenyedi Bethlen Kollégium csombordi Téli Gazdasági Iskolája megalakulásának 60. évfordulójára adtak ki 20 […]

A Kolozsvári Kerékpáros Egylet 1895-ös közgyűlésén dr. Czikmántory Ottó hívta fel a figyelmet, hogy a „velophobok” elleni küzdelmet folytatni kell, hiszen a sportág további népszerűsítése a cél.

Ezen írás célja, hogy egy fönnmaradt 1666. évi dokumentum átirata alapján tovább kutatva némi kiegészítésekkel bővítse a családról eddig közölt ismereteket. Ez, a ma már nyelvtörténeti […]

És hogy mi áll ebben a német nyelvű, mindössze egy soros anyakönyvi bejegyzésben? Nos, csupán annyi, hogy „[1621. Aprillis] 6. Erzherzogin Maria Christierna zu Österreich”, azaz, […]

Az iskola nemcsak az a hely, ahol fiatalkorod nagy részét töltöd, nem csupán falak és tantermek, padok meg székek, hanem lelki otthonunk, egy kulturális központ, ami […]

A Szatmár megyei Szamoskóród első világháborús emlékművének névsora négy Balajthy vezetéknévvel kezdődik. Négy testvér vesztette életét a falu lelkészének családjából.

A legsikeresebb – és értékes, esztétikus – természetfotók a kitartásnak, a tudatos előzetes képtervezésnek, a kép elkészültének helyére több alkalommal való visszatérésnek, a megfelelő ismereteknek, valamint […]

A reformkorban a család már teljesen magyar szelleművé vált. Peielle István testvére, Sándor, őrnagyi rangig vitte az 1848–49-es magyar honvédseregben.

A Magyarországon készült kártyák döntően különböző osztrák típusok átvételei vagy módosításai voltak, ilyen volt például az úgynevezett bécsi kép, a bécsi tarokk vagy a soproni (Oedenburger) […]

Kincses Kolozsvár egyetemének volt sok híres tanára, nem egyet nemzetközi szinten is számon tartanak, mások neve legalább helyi viszonylatban közismert maradt. Az 1872-ben alapított magyar királyi […]

Az első személy, aki a hazai egyháztörténelem során először részesült ilyen típusú adományban, az éppen az utolsó tényleges kolozsmonostori apát, Kolosvári János volt. Őt 1557-ben nevezték […]

Bözödi Györgyöt, a neves Gábor Áron kutatót az 1960-as években meglepte, hogy mennyi feltáratlan forrás, adat és szempont létezik még, amelyek feltétlenül szükségesek az 1848-49-es forradalom […]

A huszadik század első éveinek egyik magyar szenzációja a székesfehérvári iparos, Bory József díjnyertes autója volt. Bory hosszabb ideig külföldön dolgozott, így például Berlinben a kor […]

Németországban az 1890-es években jelentek meg az első hazai gyártású filmek, ekkor még fekete-fehérben és némán. 1907-től azonban bővülnek a témák, olyan műfajokban jelennek meg alkotások, […]