Enciklopédia

A reformkorban a család már teljesen magyar szelleművé vált. Peielle István testvére, Sándor, őrnagyi rangig vitte az 1848–49-es magyar honvédseregben.

A Magyarországon készült kártyák döntően különböző osztrák típusok átvételei vagy módosításai voltak, ilyen volt például az úgynevezett bécsi kép, a bécsi tarokk vagy a soproni (Oedenburger) […]

Kincses Kolozsvár egyetemének volt sok híres tanára, nem egyet nemzetközi szinten is számon tartanak, mások neve legalább helyi viszonylatban közismert maradt. Az 1872-ben alapított magyar királyi […]

Az első személy, aki a hazai egyháztörténelem során először részesült ilyen típusú adományban, az éppen az utolsó tényleges kolozsmonostori apát, Kolosvári János volt. Őt 1557-ben nevezték […]

Bözödi Györgyöt, a neves Gábor Áron kutatót az 1960-as években meglepte, hogy mennyi feltáratlan forrás, adat és szempont létezik még, amelyek feltétlenül szükségesek az 1848-49-es forradalom […]

A huszadik század első éveinek egyik magyar szenzációja a székesfehérvári iparos, Bory József díjnyertes autója volt. Bory hosszabb ideig külföldön dolgozott, így például Berlinben a kor […]

Németországban az 1890-es években jelentek meg az első hazai gyártású filmek, ekkor még fekete-fehérben és némán. 1907-től azonban bővülnek a témák, olyan műfajokban jelennek meg alkotások, […]

Ezeknek a régiségben tisztelt, többnyire csodás eredethez (Szent Lukács) kötött képtípusoknak a neve a kolostorok nevéből származik, ahol e képeket eredetileg őrizték.

Az általános hiedelem, vagy talán inkább az én nemzedékem (1940-ben születtem) tapasztalata szerint a gombfoci (elegánsabban: asztali labdarúgás, mai szaknyelvi meghatározással: szektorlabda) kimondottan magyar eredetű játék, […]

Abban az időszakban, amikor a szabályok felrúgása gyakran Szodoma és Gomora megemlegetését vonta maga után, bátor hölgyek sora vállalta a kritikát, s automobilba ülve igazolta, hogy […]

Pákei Lajos a századfordulós idők legjelentősebb erdélyi építésze volt, a polgárosult Kolozsvár monumentális középületeinek tervezője.

A kígyós címerű nemesi család tagjai meghatározó adottságaikat őseiktől örökölhették, de jellemük kialakításában szüleiken kívül mindenkori nevelőiknek is nagy szerep jutott.

A király utolsó napjairól viszonylag részletesen beszámol Antonio Bonfini, az ebben az időben Mátyás udvarában tartózkodó itáliai humanista.

„… egy történész kollégám, tudván, hogy nemzetközi sakkbíró vagyok, egyszer azt mondta: nehezen tud elképzelni engem, amint sípolok a sakkversenyek idején.”

A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig eltelt időszakban, 1867 és 1914 között alakult ki Kolozsvár modern arculata. Ez idő alatt a város egy vidéki kis településből […]

A tüzérség az 1848-49-es szabadságharc honvédhadseregének a legsikeresebb fegyverneme volt. Különösen igaz ez a megállapítás az erdélyi hadseregre, amelynek élén az a Józef Bem vezérőrnagy állt […]

Szőlőtermő vidéken élünk. Ahogy népünk történelméhez hozzátartozik az, hogy megtudjuk, honnan származunk, illik tudnunk, milyen is a jó bor. Talán kevesen tudják, hogy a Kárpát-medencei szőlőművelésnek […]

A Kolozsvári Atlétikai Club legnagyobb gondját a korszerű atlétikapálya hiánya jelentette. Az 1885 és 1889 közötti időszakban az egylet ideiglenesen kialakított pályákon rendezte a viadalokat a Lövöldében, […]

A mindössze néhány órás ülés nyomán megszületett az 1848-as forradalom legmaradandóbb és legjelentősebb eredménye: a jobbágyrendszer eltörlése Erdélyben.

Szemtanúk szerint az ágyúcsövet Kossuth Lajos neve napján, augusztus 25-én diadalmenetben vitte „Kézdivásárhely lelkes közönsége” a megtalálás helyéről a városháza tanácskozó termébe.

A kolozsvári Sétatér a Szamos-parti város egyik látványossága, turisztikai érdekessége, a lakók számára ugyanakkor a város szívében elterülő zöldövezet, a kikapcsolódásra és találkozásra eszményi park.

Gábor Áron első fellépése, nem számolva az előzményeket, közvetlenül az 1848 októberében Agyagfalván tartott Székely Nemzeti Gyűléshez kötődik.

 „De csakis éppen a zeneművészet azon egyedüli alany, mit a katholika anyaszentegyház ősidőktől fogva minden viszontagságai között, mint édes gyermekét s legnagyobb gonddal ápolt és növelt […]

Jékely-Áprily Lajos, a Bethlen-kollégium tanára a Nagy Háború után írta azokat a gyönyörű költeményeit, amelyek a Falusi elégia című első verseskötetében jelentek meg 1921-ben.