A civil szervezetek jelene vidékünkön

Napjainkban a civil szervezetek tevékenysége egyre inkább felértékelődik, tevékenységük egyre nagyobb hangsúlyt kap és teret nyer. Közérdekű, kulturális, szociális és szakmai feladatok ellátását vállalják magukra csekély térítés ellenében, gyakran díjmentesen. Hiánypótló szerepet töltenek be olyan területeken, amelyek nincsenek lefedve állami vagy intézményi szinten. Tagjaik az általuk végzett tevékenység hűséges elkötelezettjei. Nem kell őket biztatni, mivel „belső motorjuk hajtja”, ösztönözi őket arra, hogy a legtöbbet nyújtsák.

Napjainkban a civil szervezetek tevékenysége egyre inkább felértékelődik, tevékenységük egyre nagyobb hangsúlyt kap és teret nyer. Közérdekű, kulturális, szociális és szakmai feladatok ellátását vállalják magukra csekély térítés ellenében, gyakran díjmentesen. Hiánypótló szerepet töltenek be olyan területeken, amelyek nincsenek lefedve állami vagy intézményi szinten. Tagjaik az általuk végzett tevékenység hűséges elkötelezettjei. Nem kell őket biztatni, mivel „belső motorjuk hajtja”, ösztönözi őket arra, hogy a legtöbbet nyújtsák.

Az 1989 decemberét követő években a rendszerváltáson szintén átment közép-európai államokhoz képest Romániában mind országos, mind régiós szinten kevés szervezet jött létre. Aztán mindazok, akik valamilyen civil tevékenységet folytattak, rájöttek, hogy hatékonyságuk érdekében munkájukat érdemes hivatalos formába önteni, azaz tömörüléseiket jogilag is bejegyeztetni. Így módjuk nyílt arra, hogy országos, megyei vagy helyi szinten pályázhassanak, továbbá arra is, hogy támogatóiknak hivatalos elismervényt adhassanak. Az országos, illetve megyei és helyi szintű önkormányzati pályázatokon elnyert támogatásokkal bővíteni tudták tevékenységi körüket és javították szolgáltatásaik színvonalát. A hivatalosított civil tömörülések hatékonysága láttán megnőtt a kedv újabb alapítványok, szervezetek, egyesületek létrehozásához. Ma már régiós, megyei, illetve helyi szintre lebontva sem áll rosszul civil szervezetek tekintetében Érmellék, akár városait, akár kisebb településeit nézzük. Jelen írásban – a teljesség igénye nélkül – ezek közül próbáljuk dióhéjban bemutatni a legtevékenyebbek cselekvési körét, és legalább felsorolni azokat, amelyekről ismerettel rendelkezünk. Elnézést kérünk azoktól, akik kimaradtak. Ez természetesen nem csökkenti tevékenységük fontosságát.

A térségben a legtöbb civil szervezet kulturális vagy hagyományőrző tevékenységet folytat, vagy azokat támogatja, de vannak szociális és gazdasági profilú szervezetek is.

Általános jellemző, hogy azokon a településeken, amelyekben a művelődési otthonokat rátermett emberek vezetik, ott az 1989 után is pezsgő szellemi-kulturális élet bontakozott ki, például Érsemjénben, Érmihályfalván. Sajnos, a margittai művelődési otthon elhúzódó felújítása nagyon visszavetette az ottani kulturális életet. A székelyhídi Ady Endre Magyar Kulturális Központ régóta nem hallatott magáról, bár a Magyar Kultúra Napi Bálok fontos érmelléki kulturális eseménnyé nőtték ki magukat. Örvenetes, hogy újabb tudományos, szellemi műhellyé kezd válni az Ottományi Kiállítóház (Komáromy-kúria) és a diószegi Zichy-kastély is.

Margitta

Kulturális tevékenységgel Margittán elsőként a Horváth János Társaság alakult meg. Bár ennek előtte is tevékenykedett, 2002-ben jegyeztette be magát hivatalosan. Alapító elnöke Szőke Ferenc, aki a mai napig betölti a tisztséget. Alelnöke Horváth Sándor, titkára Zsembinszky István és Kocsis Levente. Alapító tagjainak száma 25 fő. Ernyője alá fogadta a már létező – 1994-ben megalakult – színjátszó csoportot és a vegyes kórust. A színjátszó csoport és a kórus tagjai rendszerint fellépnek kabaréműsorokkal Margittán és környékén, kórustalálkozókat szerveznek, és részt vesznek a más szervezetek által rendezett eseményeken. Bihar megyén kívül bemutatkoztak Szilágy megyében, valamint az anyaországban Kiskőrösön, Konyáron, és Hajdúbagoson. Megalakították a város első hivatalos néptánccsoportját Katicák néven, az akkori alelnök, Barbu Edit és Juhos Márta tanítónő irányításával. A társaság égisze alatt indult útjára a Spektrum fotóklub, amely később Helios néven függetlenítette magát. Emlékversenyeket, mese-, ballada- és versmondó versenyeket, tanulmányi kirándulásokat szerveztek és szerveznek évente több alkalommal. E programok főszervezői az elnök, illetve Fügedy Anikó tanítónő, akiknek a munkáját szaktanárok és a társaság tagjai is segítik. A színjátszó csoport előadásait Margittán és környékén évente több ezer néző tekinti meg, a társaság versenyein pedig a résztvevők száma több mint félezer fő. A hagyományossá vált télbúcsúztató Farsangi Kabaré – amelyen előszeretettel játsszák a Nóti Károly által írt darabokat, de más szerzők műveit is – Margitta legrangosabb társadalmi-kulturális rendezvényévé vált. Számtalan elismerést, oklevelet kaptak, de a Cseke Attila parlamenti képviselő indítványozására létrehozott Magyar Kultúráért-díjra a legbüszkébbek. Munkájukba igyekeznek bevonni a fiatalokat, akik majd reményeik szerint átveszik tőlük a stafétabotot.

2006 óta önálló civil szervezetként működik a margittai Helios Fotóklub. Tagjai kiállításokon vesznek részt és tárlatokat szerveznek szülővárosukban. Alapító elnökük Pósán Lajos, törzs­tagjaik pedig: Koszta József, Bradács Alíz, dr. Kékedi Imre, Antal Juliánna, dr. Sorin Tabacu. Itthon igen sok művészt fogadtak, és ők is bemutatkozhattak szűkebb hazánkban és külföldön egyaránt. Egyéni munkájukat nemzetközi kitüntetések is minősítik, régi margittai képarchívumuk jelentős.

2015-ben alakult meg, és bejegyzés alatt áll a Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesületnek (BÉKE), amelynek alapító elnöke dr. Oláh József, alelnöke Boros József és dr. Györfi András, ügyvezető elnöke Tőtős Norbert. E szervezet össze akarja fogni a térség tollforgatóit, kutatóit és művészeit. Az egyes településeken váltakozva közművelődési, kulturális, művészeti, tudományos rendezvényekkel, könyvbemutatókkal járulnak hozzá a térség szellemi életéhez, kiegészítve a már működő kulturális civil szervezetek tevékenységét. Terveik közt írott és elektronikus adattárak létrehozása, könyvkiadás is szerepel. Meg kell említeni a már Kárpát-medence-szerte ismert Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET, vezetője Dukrét Géza) Érmelléket is érintő múltmentő tevékenységét. Néhány tagja a BÉKE alapítói között is megtalálható.

Érmihályfalva

A térség ismert és elismert civil szervezete az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport, amelyet 2000. december 15-én alapított Szabó János. A szervezői és rendezői feladatot az alapító látja el mind a mai napig. Első előadásuk Szigligeti Ede A cigány című népszínműve volt 2001-ben. Vígjátékokat, komédiát, drámát egyaránt játszanak, és a városon kívül a környékbeli településeken, sőt az anyaországban is bemutatják azokat. Íme néhány az előadott művek közül: Móricz Zsigmond: Úri muri (22 szereplővel), Égi madár (ősbemutatónak számított); Bródy Sándor: A tanítónő; Csokonai Vitéz Mihály: Özvegy Karnyóné és a szeleburdiak; Rejtő Jenő-kabaréjelenetek. Ezen kívül igen sok saját, humoros, rövid jelenetet adnak elő, és rendeznek tematikus zenés-verses irodalmi esteket is. Tizenhárom éve rendszeresen szilveszteri kabaréval is fellépnek. Évente 6-7 előadásuk van 2-3 bemutatóval – a Nyíló Akác Napokon és ősszel. Eddig 60 produkcióval álltak színpadra, összesen közel hatvanan mondhatják magukat „mókásnak”. Akadnak olyan Móka-tagok, akik diákként kerültek a csapatba, aztán egyetemi éveik elvégzése után a városba és a Mókába is visszatértek. Cormos Viktória a Kolozsvári Állami Magyar, illetve Román Opera énekesnőjeként folytatja színpadi pályafutását. Itthoni elismeréseik mellett (Erdélyi Színjátszó Fesztivál, 2001 – 2. díj; Magyar Kultúráért-díj, 2007 stb.), 2015-ben Székely Csaba: Bányavirág című művével az ajkai (Vesz­prém megye) XII. Aranydeszka Országos Minősítő Színjátszó Fesztiválon a mókások a fődíjat, a legjobb férfi és legjobb női, a legjobb epizódszereplő díjakat, a legjobb előadásért, valamint a legjobb rendezésért járó díjakat, továbbá a Magyar Szín-Játékos Szövetség arany fokozatú minősítését nyerték el. 2016-ban Balassagyarmaton a legjobb férfi szereplő díjat, Komlón a KASZT fesztiválon a legjobb mellékszereplő díjat vehettek át. Részt vettek Sopronban a Teátrumi Színözön rendezvényen, valamint meghívást kaptak a győri, a komlói és a körmendi társulatokkal együtt a Nemzeti Színházba. Eddigi legsikeresebb darabjuk a Bányavirág, amelyre Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész egy fesztiválon zsűritagként azt mondta: „ez az előadás elgereblyézte a mezsgyét a profik és az amatőrök között”, míg Ascher Tamás szintén Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező bevallotta: nehezen tudna rosszat mondani a látottakról.

A Mózsi Borbála Gödör-Gasztro-Galériájában sajátságos kulturális élet kezdett kibontakozni a kilencvenes években Érmihályfalván. Ebből lett a GGG Irodalmi Stúdió 1994-ben. Alapítói Bokor Irén és Kiss Kőrösi Jolán tanárok, akik 2009-ben átadták az irányítást Boros Emőke, Kovács Andrea és Baghiu Vadász Mónika tanároknak. A szervezet névadója Nyakó József, a művelődési ház akkori igazgatója volt. 2000 elejére már igazi irodalmi színpaddá nőtték ki magukat, tevékenységük ma is jelentős.

Érmihályfalván 2009-ben alakult meg az Érmellék 2009 Fotóklub. Célkitűzéseik között szerepel Érmellék még meglévő értékeinek mentése és népszerűsítése a fototechnika eszközeivel, valamint a fotóművészet népszerűsítése. Kiállításokat, versenyeket, előadásokat, fotós túrákat szerveznek, tapasztalatcseréken és tanfolyamokon vesznek részt. Kortárs és régi képgyűjteményük jelentős. Tagjaik száma 23, akikből 13 aktív, a többi „szimpatizáns”. Választott klubelnök Bíró Károly, alelnök Crisan Sándor.

Székelyhíd

A székelyhídi kulturális események főszervezője sokáig az 1995-ben alapított Érmellék Egyesület volt. Többek között ennek égisze alatt indult újra a Székelyhídi Hírlap újság (1996–1997), ennek keretében szervezték éveken át az Érmelléki Ősz regionális kulturális fesztivált (1995–2008) és az Érmelléki Borversenyt. Több könyvet is kiadtak (Nánási Zoltán: Székelyhíd történeti monográfiája – 2003; Emlékkönyv, 50 éves a székelyhídi középiskola – 2004; Az Érmellék tíz ősze – 2005). Pályázataik révén több emlékhely és emléktábla felavatása valósult meg, ilyen például a Fényes Elek-szobor Csokalyon, az Ady Endre-, illetve II. Rákóczi Ferenc-emléktábla és a kopjafaállítás Székelyhídon.

A 2008-ban alakult Pro Székelyhíd Egyesület a város és környéke gazdasági, kulturális életének fejlesztésén munkálkodik. Az Érmelléki Farsangi Bál, az Érmelléki Borverseny, az Érmelléki Ősz, az Érmelléki Nemzetiségek Néptáncfesztiválja, az Érmelléki Kórustalálkozó, a Székelyhídi Városnapok szervezésében vállal(t) szerepet. Sport- és határon átnyúló gazdasági rendezvényeket is szervez. Elnöke Erdei Imre.

Az Ér Hangja Egyesület a média szerepkörét vállalta magára. Működteti a helyi újságot, rádiót, tévét azonos név alatt, elnöke Aszalós Tímea. Munkatársai közel öt éve gondoskodnak önkéntesen az Ér hangja című újság megjelenéséről, amelyben eddig több mint ezer, Székelyhíd és a hozzátartozó települések eseményeiről beszámoló cikk kapott helyet. A minden hónap elején megjelenő 2000 példányban nyomtatják, és juttatják el az érmelléki lakosokhoz. Az Ér TV 2013. június 19-én sugározta első adását, azóta minden péntek délután új műsorral jelentkezik a világhálón. 2013 augusztusától kedd esténként Bihar megye több mint 50 településén tekinthetik meg adásaikat kábeltévén is.

Ifjúsági szervezetek

Az ifjúsági civil szervezetek is nagyrészt kulturális, közösségfejlesztő, illetve szórakoztató programokat szerveznek. A Margittai Ifjak Köre 2004-ben jött létre, alapításának ötlete Cseke Attila képviselőtől származott. A kezdetkor igen sokat segített Botos Sándor és Balla Sándor. Előbbi hosszabb ideig elnök is volt, jelenleg örökös tiszteletbeli elnök. Az elnöki tisztséget jelenleg Demián Zsolt tölti be. Számos programot szerveznek, amely a fiatalokon túl az idősebb nemzedéket is megcélozza, ilyen például az egyházi kórusok nagyon népszerű adventi találkozója. Állandó partnerkapcsolatban állnak a Vidéki Ifjúsági Szövetséggel (VIDIFISZ), ami tulajdonképpen ernyőszervezete a megye valamennyi ifjúsági tömörülésének.

A VIDIFISZ 2002-ben alakult, 2004-ben jegyezték be jogilag. Megyei civil háló, ami Bihar megye 26 településén 25 ifjúsági szervezetet foglal magába. A tagszervezetek főként vidéken működnek, közülük 6 önálló jogi személy is, például a Diószegi Ifjúsági Szervezet (DIFISZ). Önkénteseik és tagságuk száma eléri a 200–250 főt. Eddigi elnökök: Kiss Sándor Elek (2002–2012), Bántó Zsolt Norbert (2012–2014), Boda Gergely Zoltán (2014–2016), alelnökök pedig 2014–2016-ig: Knál Orsolya, Kun Zsolt, Kozák Róbert, Albert Zoltán, Sebestyén Lala Balázs és Vigh Enikő. Fő feladata, hogy tagjai szakmai, tudományos fejlődését, képzését támogassa az egyetemi és iskolai képzésen kívül is színvonalas programokkal. Arra törekszik arra, hogy kapocs legyen a vállalkozások és a fiatal pályakezdők között. Tudományos és kulturális rendezvényeikkel (Szabadságfesztivál, Nyári Egyetem, Műhelytábor) hozzájárulnak a helyi magyar közösség szellemi fejlődéséhez.

Meg kell említenünk két ifjúsági ernyőszervezetet, amelyek tevékenysége – a kezdeti lelkesedés múltán és a nemzedékek cserélődésével – mára sajnos, lecsökkent. Ezek az 1989 decemberében alakult Magyar Ifjak Demokrata Szövetsége (MIDESZ), a másik a Királyhágó-melléki Református Ifjak Szövetsége (KRISZ) vagy régebben IKE (Ifjak Keresztény Egyesülete) érmelléki szervezetei. A MIDESZ a ’90-es években meghatározó volt minden településen (ezt akarja újraéleszteni a VIDIFISZ), utóbbi legsikeresebb éves rendezvényeiként az egyházmegyei Ki Mit Tud? vetélkedőt, a hegyközszentimrei strandon szervezett ifjúsági tábort, illetve az egyházkerületi Biblia-vetélkedőt tartjuk számon. A KRISZ helyi szervezetei Érmelléken általában a városokon életképesebbek, ott, ahol a középiskolák miatt helyben marad a közéleti tevékenységre fogékonyabb 14–18 éves korosztály (Magyarkécen a lelkész karizmája is fontos vonzerő).

A Bihar Megyei Cserkész Ifjúsági Szövetség 2010-ben alakult Borsi Imre Lóránt vezetésével, és már megközelítőleg négyszáz tagja van 14 településen, többek közt Székelyhídon, Margittán, Szalacson, Érsemjénben, Érkörtvélyesen stb. A mozgalom tevékenységeiről rendszeresen beszámol a megyei napisajtó.

Iskolai szervezetek

Az iskolák is igyekeztek létrehozni saját civil szervezeteiket. Céljaik közé tartozik az iskolákon belüli tudományos, kulturális, művészeti és sporttevékenységek támogatása, a tanfelszerelés kiegészítése, kiemelkedő diákjaik és tanáraik díjazása, különböző könyvek, kiadványok megjelenésének támogatása, a helyi, megyei és országos szervezetekkel való együttműködés. A margittai Horváth János Elméleti Líceum 2011-ben Margittai Oskoláért Társaság (MOST) néven jegyzett be civil szervezetet. Alapító tagjai (18 személy) az iskola létrehozása körül bábáskodó pedagógusok, önkormányzati képviselők, valamint vállalkozók voltak. Az igazgatótanács tagjai: Nagy Gabriella elnök, Rend Erzsébet alelnök, Bondár Piroska programigazgató, valamint Bordás Mária és Nagy Ákos. A szervezet vezetősége Papp Géza és Bokor József tanárok emlékére két emlékdíjat alapított.

A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum 2004-ben alakította meg a Scola Nostra Săcueni–Székelyhíd Egyesületet. Legemlékezetesebb projektjeik: Be Part of It nemzetközi partnerség tíz Európai Uniós iskolával, Phare 2005 partnerség, Pro natura Valea Ierului ökológiai projekt, három geocashing tábor megszervezése, finanszírozása, lebonyolítása. Az egyesület alapító elnöke Wilhelm Júlia Mária volt, 2007 óta Pap József tölti be a tisztséget. A könyvelést Borozsnyai Ildikó végzi, legfelsőbb döntéshozatali szerve az öttagú igazgatótanács.

Hasonló egyesület az érmihályfalvi Pro Scholam Egyesület és a szalacsi Pro Scola Egyesület vagy az ugyancsak érmihályfalvi Aegis Ephebum Egyesület, amelyeknek célja az, hogy nevelje, irányítsa, támogassa tevékenységeiben az érmelléki fiatalságot, hozzájárulva a település és a régió szociokulturális fejlődéséhez. A Pro Scholam és Aegis Ephebum a Nánási-Baricz Noémi szervezte Máté Imre Szavalóverseny támogatói közt is megtalálható. Az Érintő Egyesület – több más tevékenysége mellett – szervezi az Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napokat Érmihályfalván.

Egyházi szervezetek

Igen fontos szerepet töltenek be a szociális gondokkal küszködők segítségére siető egyházi és civil szervezetek. Közülük legismertebb a nagyváradi székhelyű Caritas Catolica Egyesület, amely megyeszerte kifejti tevékenységét. A margittai központ igazgatója Kiss Károly. Az általuk működtetett Szent Margit és Szent Antal Idős Otthonokban 35 idős embert tudnak befogadni állandó ellátásra. Emellett működtetik a roma gyermekek oktatását támogató programot, az Idősek Klubját, a Szent Antal Napközi Otthont Időseknek és a margittai szociális konyhát. Otthoni gondozást, ellátást is magukra vállalnak Székelyhídon, Margittán, Érmihályfalván.

A Szent Ferenc Alapítvány két gyermekvédelmi központot is működtet Érmelléken, az egyiket Székelyhídon (Gyermek Jézus Gyermekvédelmi Központ) a Stubenberg-kastélyban, a másikat Gálospetriben (Szentháromság Gyermekvédelmi Központ) a Fráter-kúriák egyikében. Ezekben hajléktalan gyermekek találtak otthonra, teljes ellátásra. A székelyhídi 21 gyermeket lát el, vezetője Kovács Ágnes, a gálospetri 24-et, vezetője Kosza Erzsébet. Ezen kívül Nagyszalontán (87 gyermekkel) és Nagyváradon (13 gyermekkel) is működtetnek otthont. A gyermekek életkora egy évestől 17 évesig terjed. Az otthonokon túl napköziket is működtetnek három településen, ahol iskola után fogadják a gyermekeket. A székelyhídi 30, az érmihályfalvi (vezetője András Ildikó) és a bihardiószegi (vezetője Pongor Éva) pedig 20–20 gyermeknek ad délutáni otthont.

A szentjobbi Szent István Szociális Központ alapjait 2002-ben rakták le a vincés nővérek ingatlanában és a szentjobbi apátság 50 hektárnyi földjén. Az alapítványként működő intézmény 2006 óta három gyermekházat (Szivárvány, Szent Ferenc, Tarka Kövek) működtet. Ügyvezető igazgatója Soós Attila és Kozma Enikő. Legfelső döntéshozója a vezetőtanács, amelynek elnöke ausztriai, alelnöke pedig dr. Földes Béla. Fővédnöke a melki apátság, fő szponzora egy osztrák egyesület. 35, hat és 21 év közötti gyermeknek, illetve fiatalnak nyújt állandó ellátást. Igyekeznek saját bevételt is biztosítani maguknak mezőgazdasági, illetve asztalosmunkából. Ezen túl használtruha-boltban értékesítik a kapott adományok szükségleteiken felüli részét. Külföldi iskolákkal ápolnak jó kapcsolatokat.

Az Erdélyi Református Egyházkerület által alapított kolozsvári Diakónia Keresztyén Alapítvány 2013-ban bejegyzett nagyváradi fiókszervezete, addigi szociális gyermekprogramját a svájci állam támogatásának köszönhetően Bihar megyében Székelyhídra, Hegyközszentmiklósra, Bihardiószegre és Szentjobbra is kiterjesztette. Ugyancsak széleskörű karitatív tevékenységet fejt ki Érmelléken a váradi Ruhama Alapítvány és a Református Cigánymissziós Központ.

Az Érmelléki Református Egyházmegye saját szervezete az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány (ÉRDA). Gellért Gyula esperessége idején alakult 1998-ban, 2000-ben jegyezték be Diószegen, 2010 óta székelyhídi székhellyel működik. 2007-ig Gergely Annamária diakónus lelkiismeretesen felkutatta az egyházmegyéhez tartozó gyülekezetekben élő nagycsaládosokat, a fogyatékkal élők családjait és támogatásban részesítette őket. A 2007 és 2010 közti időszakban az ÉRDA tevékenysége a micskei Sámuel bentlakásra korlátozódott. Balogh Anikó 2010 és 2013 közt volt diakónus, 2013 óta pedig Balla Júlia (két évig Futó Márta helyettesítette) a diakónus. Az eddigi tevékenységeik mellett jótékonysági koncerteket szerveznek 2010 óta, illetve akkreditált otthoni idősgondozói hálózatot kívánnak beindítani az egyházmegye 37 gyülekezetében 2017-től.

Egyéb szervezetek

A margittai Dr. Pop Mircea Városi Kórház is létrehozott 2002-ben egy civil szervezetet Hațieganu–Pápai Páriz Egyesület néven. Alapításának célja az volt, hogy tevékenységével segítse a kórház munkáját és bővítését, szakmai fejlődést biztosító programokat szervezzen, segédkezet nyújtson orvosi felszerelések és gyógyszerek beszerzésénél. Kapcsolatokat épített ki az egészségügyi intézménynek segíteni tudó bel- és külföldi civil szervezetekkel. Programszerűen segít a régióban élő nyúlszájú gyermekek minőségi műtéti kezelésében. Felvállalta a kórház névadója büsztjének felállítását. A NATO Charity Bazaar nevű brüsszeli szervezet pályázatán 2011-ben és 2016-ban is jelentős összegeket sikerült nyerni a kórházi géppark fejlesztésére. Jelenlegi mozgatórugói Bradács Alíz kórházmenedzser és dr. Szabó József újszülött-gyógyász.

A nyugdíjasok is szerveztek különböző egyesületeket, amelyek tevékenysége folytonos. Ilyen az Érmihályfalván 2012-ben alakult Szépkor Egyesület, valamint a szintén 2012-ben létrejött bihardiószegi Őszi Napsugár. Ezek főleg helyi szinten tevékenykednek.

A nők társadalmi felelősségvállalását igyekszenek elősegíteni vidékünkön az egyházak (református és római katolikus) nőszövetségei és a politikai pártok nőszervezetei (az RMDSZ Nőszervezete). Tevékenységük nyomon követhető az egyházi és világi sajtó oldalain. A néptáncmozgalmat támogató szervezeteket külön fejezetben mutatjuk be, míg a katonai hagyományőrzésről egyik havi számunkban jelenik meg ismertető. Az Irinyiek hagyományát hivatott őrizni Albison a Török Ferenc kezdeményezésére alakult Irinyi József Társaság, amely 2011-ben emlékszobrot állított, és több megemlékezés szervezője a mai napig. Ők karolták fel a 30 éves hagyományra visszatekintő Érmellék Kupa nevezetű, iskolák közti férfi és női kézilabdatornát is.

Természeti értékeink védelmére és népszerűsítésére jött létre 2013-ban Asszonyvásárán a Kolokán Egyesület. Az én Érmellékem címmel virtuális fotókiállítást indítottak útjára az interneten. Debrecen külterületén működött az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Közhasznú Egyesület (Érmelléki Közhasznú Nonprofit Egyesület), amelynek célja az érmelléki kulturális, természeti értékek megőrzése, a turizmus fejlesztése, a vidékfejlesztés volt. A gálospetri és szalacsi tájházak felújítására és működtetésére hozta létre dr. Kéri Gáspár az Érmelléki Turisztikai Társaságot.

Nemzetközi kapcsolatok

A kommunista falurombolás elleni tiltakozás jegyében nyugati települések úgymond örökbe fogadtak romániai falvakat, amelyek érdekében petíciókat írtak és titokban segítették őket. Az 1989. decemberi rendszerváltás után azonnal megjelentek, hogy ténylegesen is felvegyék az itteniekkel a kapcsolatot. Ilyen alapokon nyugszik Bihardiószeg és Fontenay-le-Comte (Franciaország), Székelyhíd és Écaussinnes (Belgium), Albis-Érbogyoszló és Bondues (Franciaország) testvértelepülési kapcsolata is. E kapcsolatok ügyvitele szintén civil egyesületekre tartozik Diószegen (előbb Diofont Alapítvány, majd Pro Diosig Egyesület) és Bogyoszlón (Érbogyoszló/Albis–Bondues Egyesület). Utóbbi a margittai kórházat is támogatja. Nyilván a testvértelepülések hálózata a bemutatottnál sokkal bővebb. Ezek a legrégebbiek.

A felsoroltakon kívül szinte mindegyik település létrehozott egy-egy saját egyesületet, amelyek leginkább a falunapi ünnepségeket vagy az adott település valamilyen közérdekű rendezvényét támogatják. Országos, megyei és helyi szervekhez pályáznak a szükséges anyagi fedezet érdekében, emellett vállalkozók támogatásának is hivatalos keretet tudnak adni.

A határ két oldalán önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek összefogásával megalakultak a (Leader) Helyi Akciócsoportok (HACS): Magyarországon az Érmelléki HACS, amelynek pályázatait a 2008-ban alapított Érmelléki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. kezeli. Romániában a Bihar megye magyar határmenti HACS (röviden GAL Bihor) működik igen érdekes területi lefedéssel (az Ér- és Berettyó-völgy, kivéve Érmihályfalva és Margitta városok, Szalacs és Érszőllős községek), Bors székhellyel.

A hajdú-bihari és bihari települések közül 15-en (többek közt Székelyhíd, Mihályfalva, Diószeg, Margitta) Vásárszövetséget hoztak létre 2016 februárjában a helyi termelők értékesítési lehetőségeinek bővítésére.

Gazdaegyesületek

A profi galamb-, díszmadár-, díszbaromfi- és nyúltartók 25–30 fős bihari érmelléki tábora (galambászok, tyúkászok, nyulászok) egyénileg vagy két egyesületben fejti ki aktivitását. Az egyik a margittai Phoenix Columbofil (Galambász) Egyesület, a másik a Bihar Megyei Galambász Egyesület hat klubbal. Legutóbbi nagyobb kiállításuk 2016 novemberében volt Margittán. Szinte minden településen létezik közlegelő-társulás, amely több-kevesebb sikerrel igyekszik érvényt szerezni a tagok érdekeinek.

Befejezésül a mezőgazdaság fejlesztésére létrejött három szervezetet, valamint egy, az ágazathoz köthető lovagrendet mutatunk még be. Az egyik szervezet a 2013-ban alapított Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE), amelynek célja az érmelléki gazdák által megtermelt áruk eladásának segítése, kapcsolatteremtés a régió gazdái között, kapcsolatépítés és együttműködés magyarországi gazdaszervezetekkel, szakmai konferenciák és képzések, tanfolyamok megszervezése, segítségnyújtás a mindennapi termelői gondok megoldásában. Rozsarató és Tarlóhántó Ünnepséget, Érmellék Ízei és Termékei Vásárt, Érmelléki Gazdakonferenciát stb. szerveznek, részt vesznek a Magyarok Kenyere programban. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Bihar megyei szervezete a forradalom utáni másfél évtizedben volt rendkívül aktív Érmelléken is, illetve az utóbbi két évben kezd ismét életre kelni. A székelyhídi V. Karácsonyi Vásár keretében szervezte meg az Érmelléki és Bihar Megyei Gazdanapot 2015-ben.

Bihardiószegen és Székelyhídon 1913-ban alakult az első gazdakör. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet (EMGE) fiókjaként sikeresen működtek mind gazdasági, mind kulturális téren az államosításig. A diószegi gazdakör 1992-ben alakult újra közel 40 taggal az egykori hegy- és mezőbíróság visszaállítása céljából (ezt máig sem sikerült megoldani). Első vezetője Szőnyi László és Balogh János volt, 1996-tól Jakab László, Várdai József, Tolnai Gábor, majd ismét Várdai József voltak a vezetői. 2000-ben felvette a Bihardiószegi Zichy Gazdakör nevet, 2008-ban pedig jogi személyként jegyezték be. Részt vesz a különböző közösségi rendezvények szervezésében, jótékonykodik, szervezi Érmellék legszínvonalasabb és leghangulatosabb borversenyét (a Diószegi Borversenyt), 2012-tól megszervezte a Diószegi Pincefesztivál, 2016-ban a Zichy Borudvart. Gazdatanfolyamokat és tanulmányutakat szervez, következetes tevékenysége nagyban hozzájárult a diószegi és érmelléki borok hírnevének visszaállításához. Várdai József és Rittner Tibor ötlete alapján szervezték meg 2011-ben az Európai Borlovagrend Érmelléki Legátusát (Bihardiószegen 17, Székelyhídon 15 jelentkezőt avattak hospesszé 2011-ben). Az I. legátus (elnök) Rittner Tibor, II. legátus (alelnök) Várdai József lett. A tagok pohárnok (hospes), tanácsos (consiliarius), borbíró (judex de vino) és borlovag ranggal bírnak. Az első kettőt helyi környezetben, utóbbi kettőt kizárólag a kismartoni katolikus templomban avatják. Az Érmelléki Legátus kétszeresen is különc: csak olyan tagot vesznek fel, aki már „térdet hajtott a szőlőtőke előtt” (vagyis van szőlője), és jogot kaptak arra 2015-ben, hogy öt tagot borbíróvá avassanak Bihardiószegen. Ugyanekkor 12 új tag lett hospes, hat addigi tag pedig tanácsos. Jelenleg 39 tagot számlál a lovagrend a bihari Érmellékről. Jelmondatuk: „In honorem Dei et in honorem vini”, azaz „Isten és a bor dicsőségére”. Szinte minden településen létezik közlegelő társulás, amelyek több-kevesebb sikerrel igyekeznek érvényt szerezni a tagok érdekeinek.