Varga Péter: Fejér Kálmán méltatása

Fejér Kálmán tanár úr 1935. december 7-én született a Kovászna megyei Futásfalván. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd Kolozsváron a Móricz Zsigmond Népi kollégiumban folytatta tovább. Zenetanári oklevelet 1965-ben Kolozsváron a Gh. Dima Zeneakadémián szerzett. Tanári pályáját végigkísérte a zene, az éneklés szeretete, a kórusmozgalom iránti elkötelezettsége. A zeneakadémia elvégzésétől nyugdíjazásáig, sőt azután még tíz éven át csak egyetlen iskolában, az Aurel Pop Művészeti Líceumban tanított zene- és szolfézstanárként. 1968-ban megalapította a szatmárnémeti zenetanárok kamarakórusát, amely számtalan sikert aratott fennállásának tíz esztendeje alatt. Itt kell megjegyeznem, hogy hét-nyolcéves gyermekként már én is énekeltem ezzel a kórussal, mert Kálmán tanár úr kitalálta, hogy egyes műveiben a női szoprán hanggal és gyermekhanggal együtt szólaltatja meg a dallamot, így a mű szebb hangzást kapott. Számos megmérettetésen első helyezést értek el, többek között a brassói kamarakórusok országos versenyén 1972-ben. Az 1970-es években dolgozott még a Szatmár megyei tanfelügyelőségen, majd a Țara Oașului hivatásos népi zenekar vezetője volt.

Az 1980-as években, az egyetem elvégzése után közös zenekarban is játszottunk egypár éven keresztül, táncházakban és lakodalmakon szolgáltattuk a zenét. 1991-től a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny szakirányítója. 2010 decemberében alapító tagként vett részt a Bartók Béla Hagyományőrző Kulturális Egyesület életre hívásában, eleinte karvezetőként, később kórustagként. Az egyesület kórusa számtalan jeles alkalomkor énekelte népdalfeldolgozásait, magyar költők versei által ihletett kórusműveit.

Pályafutása alatt számtalan díjat, elismerést kapott, ezekből említek néhányat: Gh. Dima-plakett, Nagy István-díj, Szent Györgyi Albert-emlékplakett, Identitás-díj, Ezüstgyopár-díj, Kodály-díjas zenepedagógus, Ady Endre Társaság-díj, KÓTA-életműdíj.

2013 májusában mutatták be Boldog nyarak Szatmárban – három kép Páskándi Géza emlékére című kórus­művét, amelyet Hencz József zene­szerző-karnagy vezényelt Szatmár­hegyen, a költő szülőfalujában, Páskándi Géza születésnek 80. évfordulóján.

Fejér Kálmán itt, Szatmárban lett boldog felnőtt. Nem mondhatjuk, hogy a tanár úr ismeretlen lenne a közönség tudatában, mert műveinek nagyobbik része már elhangzott különböző rendezvényeken, de én személy szerint úgy érzem, hogy a Páskándi Géza emlékére írt művével tette fel a pontot az i-re. Korábban zárt ismeretségi, baráti, munkatársi közegben terjedtek zeneszerzői munkái, amelyek ma már bárki számára elérhetők. Szerzeményeit két csoportba sorolnám: népdalfeldolgozások és megzenésített versek.

Fejér Kálmán tanár úr tagja a romániai magyar zenei élet avatott intézményének, a Romániai Magyar Da­los­szö­vetségnek. Személyesen szeretném megköszönni és hálát adni a jó Istennek, hogy tanítványa lehettem. Rengeteg jó tanáccsal és útmutatással segített nekem karvezetői munkám során. Végigkísérte munkámat, fejlődésemet gyermekkoromtól napjainkig, és ma méltán és megérdemelten veheti át a Jagamas János Díjat az erdélyi magyar egyházzenei kóruskultúrában és a zenei életben elért művészi, zeneszerzői és szervezői munkásságáért. Gratulálunk, jó egészséget és Isten áldását kívánva további életére!

(Elhangzott 2020. december 19-én a világhálón, a Romániai Magyar Dalos Szövetség közgyűlését követő díjátadó ünnepségen.)