Könczei Csongor méltatása

Az EMKE vezetősége ebben az évben dr. Könczei Csongornak ítélte a Kacsó András-­díjat. Megtisztelő, hogy a díjazott szakmai, tudományos, kulturális és közéleti munkásságát én méltathatom.

Az EMKE vezetősége ebben az évben dr. Könczei Csongornak ítélte a Kacsó András-­díjat. Megtisztelő, hogy a díjazott szakmai, tudományos, kulturális és közéleti munkásságát én méltathatom.

A kitüntetett 1974. július 5-én született kincses városunkban. Rá igazán érvényes, hogy a népi kultúrával, a népzenével és a néptánccal való ismerkedése már jóval születése előtt elkezdődött. Édesapja, Könczei Ádám és édesanyja, Tolna Éva meghatározó szerepet játszottak az erdélyi folklór összegyűjtésében, rendszerezésében és továbbadásában, valamint a kolozsvári táncházmozgalom, diákegyüttesek megalapításában és működtetésében. Tehát olyan értelmiségi családban nőtt fel, amelyben a szülők szinte észrevétlenül, de tudatosan arra törekedtek, hogy ne csak tanítványaik, hanem saját gyermekeik felé is közvetítsék az etnikailag, felekezetileg sokszínű Erdély népi kultúrájának legnemesebb, esztétikai és közösségi értékeit.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Kultúra Tanszékén 1997-ben szerzett magyar-néprajz szakos oklevelet, majd ugyanott 1998-ban fejezte be mesteri tanulmányait. A következő évben (1999) az Európai Tanulmányok Karán már kulturális antropológiából szerzett mesteri oklevelet. Kolozsvári tanulmányai után beiratkozott Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem néprajztudományi doktori iskolájába, ahol 2008-ban sikerrel védte meg A kalotaszegi cigányzenészek társadalmi és kulturális hálózatáról írt doktori disszertációját.

Az erdélyi táncházmozgalomról édesapjával együtt írt tanulmánykötete 2004-ben a Kriza János Néprajzi Társaságnál jelent meg. PhD dolgozatát szintén a Kriza Társaság adta ki 2011-ben. Annak átdolgozott, angol nyelvű változatát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet jelentette meg 2012-ben. Több mint 20 rangos hazai és nemzetközi tudományos rendezvényen tartott előadást. Közel tíz konferenciakötetet szerkesztett az erdélyi táncművészettel, táncházmozgalommal kapcsolatban, valamint a népi kultúra és az identitás viszonyáról. 40 dolgozata jelent meg különböző rangos tanulmánykötetekben, szakmai folyóiratokban, amelyekben az erdélyi, kalotaszgei cigányzenész-di­nasz­tiák státuszáról, nemzedékeiről, azoknak stílusváltásáról, az etnikai és a regionális identitás működéséről, a magyar táncházmozgalom dillemáiról értekezik. Kiemeljük, hogy nyomtatásban megjelent könyveit, tanulmányait megbecsült, rangos szerzők méltatták, idézték és ismertették.

Könczei Csongor 1998 és 2001 között néptáncot oktatott a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, majd 2002 és 2003 között a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. 2002-ben és 2004-ben a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által kezdeményezett és szervezett néptáncoktatói képzés elméleti és gyakorlati oktatója. 2003–2004-ben óraadó tanár a BBTE Magyar Néprajz és Kultúra Tanszékén, ahol elsősorban A magyar tánchagyomány az ezredfordulón című szemináriumot vezette. 2004 és 2007 között a Tranzit Alapítvány programfelelőse volt, 2005-től kezdődően pedig a Romániai Magyar Néptánc Egyesület néptáncoktató képzéseinek tanára. 2009–2010-ben a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Színházművészeti Karán, a mozgásművészeti szakirányban etnokoreológiát oktatott. 2007-től egészen napjainkig a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos kutatója.

Miközben Könczei Csongor megfelelő távolságból, sokszor kritikával és önkritikával elemzi, értelmezi a magyar néptáncmozgalmat, már 1979-től, tehát 5 éves korától kezdődően néptáncol, 1988-tól muzsikál, 1990-től a Bogáncs, majd 1993-tól a Zurboló Néptáncegyüttest vezeti. 1993-től a kolozsvári Üsztürü zenekar alapító tagja. Koreográfusként a Háromszék, Hargita és a Maros hivatásos néptáncegyüttes számos sikeres előadását rendezte. Zenészként és koreográfusként cselekvően résztvett a kalotaszentkirályi, válaszúti, hadadi, magyarlapádi, várfalvi néptánctáborokban. Oroszlánrészt vállalt 1992-től kezdődően a kolozsvári ifjúsági néptánctalálkozók megszervezésében. Koreográfusként, rendezőként elsősorban a belső-erdélyi magyar, román és cigány közösségek táncos hagyományait dolgozta fel, vitte színpadra sikeres táncjátékok, tematikus műsorok formájában. A Maros Művészegyüttes és a Háromszék Táncegyüttes, valamint a kolozsvári Magyar Opera számára báty­já­val, Könczei Árpáddal együtt több sikeres koreográfiát komponált.

Összefoglalóan kiemelhetjük, hogy Könczei Csongor közel négy évtizede van jelen a hazai színpadokon, táncházakban, táborokban táncosként, zenészként, oktatóként, rendezőként, szervezőként, valamint a kalotaszegi és belső-erdélyi falvakban terepkutatóként, nemzetközi tudományos konferenciákon előadóként, intézeti tanulmánykötetek szerkesztőjeként, rangos nemzetközi tudományos rendezvények szervezőjeként, kisebbségi kérdések szakavatott tudósaként.

Könczei Csongornak, a kiváló néprajzkutatónak, a megszállott rendezőnek, szervezőnek, táncosnak, muzsikusnak, két gyermek édesapjának őszintén gratulálunk eddigi eredményeihez, jó egészséget, hosszú életet, kiváló szakmai eredményeket kívánunk a Kacsó András-díj átadási ünnepségén.

(Elhangzott 2015. április 11-én Kolozsváron, az EMKE díjátadó ünnepségén)