Gálfi Attila méltatása

Nagy öröm és még nagyobb megtiszteltetés számomra, hogy Gálfi Attila műemlékhelyreállításra szakosodott ács- és kőművesmester tevékenységét módomban áll bemutatni, értékelni annak kapcsán, hogy előszőr az idén 30 éves Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság történetében a Kelemen Lajos szakmai díjat mesterember veheti át.

Az akadémiai jellegű laudációkkal ellentétben szavaim alatt a háttérben Gálfi Attilával végzett közös munkáink idején készült képek sorakoznak, hogy élőben is lássuk: a díjazott mester munkáját a díjátadás helyszínétől nem kellene messze keresgélnünk, ha felmennénk a Vallásszabadság Házának fedélszerkezetébe: az is díjazottunk keze munkáját dicséri.

A történeti épületek helyreállításának oktatásában aktív szakemberként diákjaimnak gyakran hangsúlyozom, hogy a sikeres helyreállítás minőségét a folyamat leggyengébb láncszeme határozza meg. Másként fogalmazva, felületes kutatásokra alapozva nem lehet jó minőségű terveket készíteni, átgondolatlan terv alapján nem lehet jó minőségű eredményt elvárni; de amennyiben az alapos kutatást részletes terv követi, a minőség biztosításához megfelelő kivitelezés szükséges, és ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az épületen olyan szak- és mesteremberek dolgozzanak, akik értik az elvárásokat, olvasni tudják a tervet, és rendelkeznek azzal a kézügyességgel és szaktudással, hogy a feladatot elvégezzék. Ugyanakkor nyitottak is legyenek az újra, de legyen bennük kezdeményező készség is, mert sokszor az elméleti kérdésekre gyakorlati szemszögből jobb válasz adható.

Azaz egy jó műemlékes tervező legalább annyit tanul egy jó mesterembertől, mint fordítva.

Nem véletlenül kezdem a bemutatást az oktatás perspektívájából, hanem azért, mert Gálfi Attilával a szakmai kapcsolatunk – amely már rég túl van a „nagykorúságon”, és jövőre „szavazati joga is lesz” – a bonchidai BHCT 2002¹-es oktatási program keretében kezdődött.

Gálfi Attila, aki a tanulmányait a marosvásárhelyi Constantin Brâncuşi Építészeti Szaklíceumban végezte, műszaki rajz tanárának és a műhely órákat vezető mesterének köszönhetően nagy érdeklődéssel indult el a gyakorlati szakmai életbe. Már a 2002. évi, első találkozásunkat megelőzően olyan épületeken dolgozhatott, mint a vásárhelyi Bolyai Líceum vagy 1996-ban a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a marosvásárhelyi Pállfy-ház (az Ítélőmester háza), ez utóbbiakat a Marco Kft. keretében, az azóta elhunyt Medvés Gyuri bácsi mester vezetése alatt, aki a cég képviseletében maga is részt vett a bonchidai oktatási programokat megelőző – Transylvania Trust, valamint a brit IHBC szervezésében 1999 és 2000-ben lezajlott ACTT² oktatási programokban.

Gálfi Attila hozzáállását már ebben a kezdeti időszakban jól jellemezte a tanulni akarás, hiszen a BHCT 2002-es oktatási programban gyakorlatilag saját szabadidejében, fizetés nélküli szabadság keretében vett részt, egy olyan kollégája helyett, aki alkalmazójuk támogatása hiányában inkább visszalépett.

Munkakapcsolatunk pedig mindkettőnk 2003-as vállalkozóvá válásával, már 2004-től gyakorlatilag állandóvá vált.

Két, akkoriban még teljesen hiányszakmának számító, területen is képezte és fejlesztette magát és csapatát: (1) történeti fedélszerkezetek helyreállítására szakosodott ács és (2) boltozatok és falazatok helyreállítására, szövésére, kezelésére szakosodott kőművesmester, aki természetesen a mész alapú vakolatok készítésében is nagy jártasságra tett szert.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül és csak néhány megjegyzéssel sorolnék fel több tucatnyit a kiemelkedő munkái közül:

1. Fedélszerkezeti, illetve ácsmunkák (először a saját IrodM, ConsolideM csapataink által tervezett munkákat említem): Első közös munkánk a kolozsvári Déva utca 13. szám alatt található ház kerti részének manzárdosítása volt. Ugyan az épület nem műemlék, de ugyanarra a tudásra van szükség nem listázott történeti épületek esetében is, mint az országos vagy egyenesen UNESCO védettséget élvező csúcsműemlékeknél; A kolozsvári Malom utcai zsinagóga festett mennyezetet hordozó födémének és fedélszerkezetének helyreállítása és megerősítése; A széki református templom 2007-es gyorsbeavatkozási munkája, ahol fa térrácszszerkezetet készítettek, időt nyerve az általános felújításig; A nagybányai Podul Viilor utca 9. szám alatti ház manzárdosítása és általános megerősítése; Kolozsváron a Farkas utcai református templom fedélszerkezete, először gyorsbeavatkozásként a szentély fedélszerkezetének helyreállítása 2011-2012-ben, majd rohamtempóban, versenyt futva az idővel az Európai Uniós támogatásból készült teljes körű helyreállítás keretében a hajó fedélszerkezete 2014–2015-ben; A kolozsvári Református Kollégium barokk jellegű fedélszerkezete; Legfrissebb munkájuk a bágyoni unitárius templom barokk jellegű fedélszerkezetének és födémének megmentése. Ez utóbbiról vendéglátónk, Furu Árpád sem hitte volna, hogy még menthető, olyan látványosak és súlyosak voltak a rovarkárok, és az előző barbár beavatkozások szakértelem-hiánya.

További fedélszerkezeti munkák, ahol a szakma legjobb tervező csapataival dolgozott együtt az M&M Design, a KonZOL Studio, az Utilitas, a Tektum stb. szakembereivel: A nagyenyedi református vártemplom fedélszerkezete; Magyarlóna református templomának fedélszerkezete; Alsófelsőszentmihály unitárius templomának fedélszerkezete; Magyarrákos református temploma; Mezőbergenye református temploma (ahol a munkálat jó részét önköltségi áron vagy éppen adományként végezték); Marosvásárhely Ortodox templom; Válaszút; Páncélcseh; Egeres; Szászlekence; Marosvásárhely Szabadi úti templom; Tordai római katolikus templom; folyamatban az ótordai református templom; nemrég készült el a várfalvi unitárius templom fedélszerkezete is; a már említett helyszínünk, a Vallásszabadság Házának fedélszerkezete.

Új építésű fedélszerkezetek készültek: Gogánváralja; Néma (romtemplom, szintén részben adományként); Bogártelke; Retteg templomainak esetében, dolgoztak; a kálnoki haranglábon; az Erdélyi Református Püspökség fedélszerkezetén.

De említhetünk zsindelyezési munkálatokat is, mint: Valkó; a galambodi harangláb; a madarasi fekete harangláb.

2. Kőműves- és vakoló munkák, boltozatok, ívek, falazatok szövései, kezelései (itt is először a saját, IrodM, ConsolideM csapataink által tervezett munkákat említem): a középlaki református templom falainak szövése és rozsdamentes acélspirál vasakkal történő megerősítése, már 2004–2005-ben. Kár, hogy a teljes megerősítési koncepcióra azóta sem került támogatás; a gyulafehérvári Majláth Gusztáv Líceum elemi iskolai épületének falazati szövései. Külön megjegyzendő, hogy a fővállalkozó mestereit és szakmunkásait oktatták az adott épületen a szövések, injektálások elvégzésére; a telegdi elemi iskola régi épületének boltozati javításai – nekik köszönhető, hogy a fővállalkozó talált olyan csapatot, akik el tudták végezni a boltozati javítást, nem kellett a boltozatokat lebontani (az épület nem műemlék) és vasbeton födémmel helyettesíteni. Itt használták az első változatát a saját fejlesztésű injektáló és fugázó gépnek (amely később Gálfi Imre diploma munkája lett), amely mindkét munkálatot meggyorsítja, és a minőséget is kontrolálhatóbbá teszi; a váralmási református templom nagyon rossz minőségű falazatának szövésé, injektálása, vasalása; egy nagykapusi szász lakóház falazatának és boltozatainak megerősítése (itt fedélszerkezeti munkálatok is készültek); a már klasszikusként emlegetett széki templom boltozatainak és falazatainak szövése, kiegészítése, kezelése úgy, hogy egyik felől a tervező mérnök kollégákkal, másik felől pedig a minden négyzetcetiméternyi falképet óvó falképrestaurátorokkal kellett egyeztetni. A tervező csapat tagjainak néha a moderátor, a szakmapszichológus vagy szinte a túsztárgyaló szerepét is fel kellett vállalniuk, hogy a különböző érdekek, szempontok egyeztetésénél a nyertes-nyertes és nem a mindenki vesztett helyzet valósulhasson meg; szintén kiemelkedő a Farkas utcai református templom boltozatain, oromfalán, falain és támpillérein végzett munkájuk, ahol a legnehezebb feladatok elvégzése mellett arra is volt energia, hogy más csapatok munkáját is vezessék, felülvizsgálják, azaz oktassák a jó szakmai gyakorlatot; a már említett nagybányai épületen is végeztek falazati javításokat, és itt próbálták ki a gyakorlatban a rozsdamentes spirálvasas megerősítés is.

A teljesség igénye nélkül még néhány más tervezői csapat által előkészített falazati helyreállítást említenék végezetül: Magyarbikal; Ördöngösfüzes; Damos; Mezőkapus református templomai; a kisbácsi ortodox templom.

Végezetül gratulálni szeretnék nemcsak a jól végzett szakmai munkához, hanem a csapatmunkához és az oktatási, továbbképzési feladatok felvállalásához is, amelyben nem csak szakmunkásokat, hanem pályakezdő mérnök és építész kollégákat is részesítesz.

Kívánunk még rengeteg szépen, igényesen helyreállított történeti épületet!

(Elhangzott 2019. május 25-én, Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában szervezett díjátadó gálán.)

Jegyzetek

1 BHCT – Built Heritage Conservation Training – Épített örökség-helyreállítási Szakképzés, amelyet a Transylvania Trust Alapítvány, valamit a brit IHBC szervezett, és a képzés különböző formáit máig évente megszervezik a bonchidai Bánffy-kastélyban.

2 ACTT 1999–2000 – Aiud Conservation Transnational Traning Programme – Angliában majd, az enyedi Bethlen Gábor Kollégium épületein zajló épített örökségvédelmi gyakorlati szakképző program.