Hagyományőrzés Szamosardón
2016.06.17.
A hadadi csata emléke
2016.06.17.A Wesselényi-család az 1700–1800-as években két kastélyt is építtetett Hadadon. Ezek közül az írásom tárgyát képező – az 1800-as évekbeli – házasodás révén került a Degenfeld család birtokába.
A Wesselényi-család az 1700–1800-as években két kastélyt is építtetett Hadadon. Ezek közül az írásom tárgyát képező – az 1800-as évekbeli – házasodás révén került a Degenfeld család birtokába.
Ezt idős Wesselényi Ferenc és felesége, Rhédey Zsuzsanna építtette. E kastély örököse az építkezést is befejező legnagyobb fiú, Farkas, akinek hat gyermeke volt, köztük két fiú: József és Farkas. Utóbbi maradt a Wesselényi-kastélyban, Józsefnek pedig építették ezt az új kastélyt, s mivel ő Kendeffy Rachelt vette el feleségül, ezért látható a falon a Wesselényi-Kendeffy kettős címer. József unokája pedig az a Wesselényi Teréz, aki 1882-ben hozzáment a németországi gyökerekkel rendelkező Christoph von Degenfeld-Schönburghoz. Innen a Degenfeld-kastély elnevezés, a kastélyt pedig az ő leszármazottaik örökölték. A gyönyörű park övezte épületet 1946-ban Maximilian Degenfeld Schönburgtól államosították.
A kommunizmus idején az állam iskolát működtetett benne, így megmenekült attól, hogy sok más államosított, nem használt kastélyhoz hasonlóan a környékbeliek széthordják. Az épület 2006-ban visszakerült a Degenfeld-család birtokába, akik Tőkés László püspök kérésére a kastély használati jogát 39 évre átadták a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek. Mivel B-kategóriás műemléképület, a felújítása roppant bonyolult folyamat, ennek ellenére a termeket lehetőségünk szerint rendbetettük, és különböző tevékenységekre használjuk.
Nézzük meg, milyen programoknak ad otthont ez a kastély. Sajnos, Hadad község Árpád-kori református temploma 1998 óta használhatatlan, a földcsúszások miatt remény sem maradt mára, hogy valaha újra megfeleljen eredeti rendeltetésének. Így a helyi gyülekezet is e kastély két termében szervezi minden egyházi tevékenységét. Mivel a környéken nincs más, ekkora befogadóképességű épület, ugyanitt zajlanak a más programok, a különböző ifjúsági táborok is. A szobákban 80–90 gyermeket tudunk elszállásolni, a közel kéthektáros udvar mind sátorozásra, mind szabadtéri tevékenységekre alkalmas. Étkező és az előadásoknak elkülönített hely is található benne, így egy akár 100–120 fős tábor résztvevőit is vendégül láthatjuk.
A Nagykárolyi Református Egyházmegye minden évben két tábort szervez Hadadon. A gyermek-, illetve az ifjúsági tábor egyaránt egyhetes, résztvevői református gyermekeink és fiataljaink, a szervezők az egyházmegye lelkipásztorai.
A Szatmár megyei magyar diákszövetség (MADISZ) a hagyomány szerint minden év augusztus első két hetében kézműves- és néptánc-tábort szervez, ilyenkor a magyar népzene betölti a környező utcákat is. A résztvevő gyermekek agyagoznak, gyöngyöt fűznek, nemezelnek, kosarat kötnek, és közben tanulják a szatmári és a szilágysági magyar táncokat élő zene kíséretében. Augusztus második hete az idegen nyelvé, a gyermekek szatmári és amerikai oktatók segítségével tanulhatnak angolul.
Nyaranta tíz-tíz nap a művészeté. Ekkor képzőművészek érkeznek, a táj szépségeiben gyönyörködve lazítanak és festenek. Táborzárásként alkotásaikból kiállítást szerveznek, egyúttal minden alkotó az alapítványnak ajándékoz egy-egy festményt, amelyek eladásából a kastélyt szépítjük, javítgatjuk. Május hónap a jótékonysági bálé, ekkor árverezzük el a táborban készült alkotásokat. Az elején bele sem gondoltunk jóformán, hogy mit jelent egy képzőművészeti alkotótábor, de látva, hogy miként kerülnek vászonra a környék házai, kastélyai, természeti szépségei, s azok miként kerülnek a kiállításokat látogató nagyközönség elé, már megértettük az ilyen rendezvények lényegét.
Ezeken kívül konferenciáknak, találkozóknak és esküvőknek is otthona volt már a kastély. Volt családkonferencia magyarországi meghívottakkal, helytörténeti tudományos ülésszak nagyváradi vendégekkel, presbiterszövetségi találkozó, nőszövetségi csendes nap, erdei iskola, ifjúsági csendes nap, majális és még hosszasan sorolhatnánk.
Az udvaron valamikor faritkaságok pompáztak. Ezekből mára kevés maradt. Az udvar egyik része ma is erdőszerű, fiatal fák nőtték be leginkább. Viszont áll a kastély közvetlen környezetében egy öreg tölgy, amely a helybeliek szerint idősebb a kastélynál, és már a kastély építésekor nagy volt. Csodájára járnak, és mivel a koronája alacsonyan ágazik el, nyáron tele van gyermekekkel, akik nagyon szeretnek rajta üldögélni, ősztől pedig mókusok gyűjtik róla a télirevaló eleséget.
Ősszel elcsendesedik az udvar, de amikor elkezdődik az új tanév, ismét gyermekek népesítik be az épületet. Mivel a hadadi óvoda felújítás alatt áll, ezért már két éve két terem óvodaként működik.
Az épületet alapítvány működteti és tartja fenn, tölti meg tartalommal, a rendezvényekből befolyt összeget pedig az épület javítására, karbantartására költi. Reménységünk szerint lehetőség nyílik majd pályázni is, és akkor már nemcsak belül fog jól kinézni a kastély, hanem kívül is ékessége lesz a falunak.
(A felhasznált képek Szabó Árpád felvételei)
