Eredeti módját választotta memoárja* megírásának az egyedülállóan érdekes pályájú ember, Garda Dezső volt képviselő, történész és egyetemi tanár. Vajon melyik szakma hangján, eszközeivel fogja emlékeit megírni? – kérdezheti a kívülről közelítő.
A Gyergyószentmiklóson élő tudós és politikus tevékenysége sajtóvisszhangját, sajtóbeszámolóit válogatta össze egy kötetbe, s ehhez írt egy kimondott érzelemmentes, távolságtartó, tudósi tárgyilagosságra törekvő összefoglalót, mely amolyan sorvezetőként az időnként nagyon viharosan zajló tevékenysége megértéséhez a kulcsot megadja. Ezzel a vele szubjektív és önös érdekeikért vitába szállók vitorlájából elmésen kifogva a szelet, a tulajdonképpeni érdemi eszmecserék számára teremt értelmes lehetőséget a hazai politikában zajló, nem egy zavaros ügy tisztázására.
Garda Dezső közösségszolgálati felfogása ugyanis nemegyszer nagyon élesen szembekerült az ellenérdekeltekkel, így a maguk pecsenyéjét a rendszerváltás forgatagában sütögetőkkel, akárcsak a zavarosban halászókkal is. Összeállítása azért válik igazán érdekfeszítővé, mert ez az RMDSZ parlamenti csoportjához tartozó közéleti ember hol támogatással, hol anélkül, de vállalta a harcot és a kollektív érdekképviseletet. Viszontagságos közéleti pályája ennek köszönhetően mélyen bevilágít nemcsak a nyílt színen, de a kulisszák mögött zajló eseményekbe is, s ezzel ez a történészként induló kutató a három képviselőházi mandátuma sűrű éveiben maga is hozzájárult a történelmi fordulat alakításához. Históriai dimenziójú ugyanis mind a Székelyföld, mind az ország történetében az, ami 1996 és 2008 között a törvényhozásban történt, s ami ezt kísérve a székely és a többi magyarlakta megyékben folyt. Első kézből kapott információk birtokába jutunk hát a kötet olvasásakor, s annak sajátos eszközei és stílusa folytán – tulajdonképpen az ún. forráskutatás számára preparált „anyagról” van szó – a távlatos ítélkezés feladatát a szerző az olvasóra bízza. Mindezzel alighanem az elfogultság vádját kívánja kivédeni, így viszont nagy szabadságot nyújt a kívülről közelítőnek, ami persze egy leendő szubjektív hangú emlékirat iránt, melynek megírására csak buzdítani tudjuk, véleményem szerint csak nagyobb elvárást szül. Mindezt annak ellenére vagy inkább azért, mert mint a beszámolókból, interjúkból kiderül, a képviselő úrnak sikerült a korabeli újságírók javának az érdeklődését felébresztenie.
No de milyen főbb célok vezérelték ezt a történészi alapképzettséggel induló értelmiségit a jogalkotás intézményeiben? Maga írja szűkszavú, mindössze féloldalas hitvallásában: „Szerettem volna közösségemet szolgálni. Úgy éreztem, ha tanárként vállalom a magyar történelem népszerűsítését, illetve elítélem a román történelemhamisítást, tettem valamit közösségemért.” Mestereinek Imreh Istvánt, Egyed Ákost, Demény Lajost és Pál-Antal Sándort vallja. Közéleti vitáinak természetébe világít be lakonikus mondata, mely szerint „Bár nevemhez fűződik a gyergyószentmiklósi RMDSZ létrehozása 1989. december 25-én – melynek elnöke voltam egy esztendeig –, de a neokommunista és a titkosszolgálati egyéneknek a behatolása a romániai magyarság helyi érdekszövetségébe engem a szervezet vezetőségéből való visszalépésre késztetett.” Az 1996-os előválasztáson független jelöltként indult és nyert, s azzal az eltökéltséggel vette át mandátumát, hogy feltámasztja a székely közbirtokosságokat.
Nos, a három ciklust felölelő törvényalkotói munka és küzdelem során jóformán minden kérdés megoldási kísérletében részt vett, kijutott neki a sikerekből és kudarcokból egyaránt, tanulságosak a földtörvény, az tanügyi törvények körüli harcokban szerzett tapasztalatai, nagy eredményként könyvelheti el a közbirtokossági vagyonok visszajuttatását, és a gyergyói, illetve a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozatok megalapításánál vállalta a kétharmados magyarnyelvűség kiharcolásáért járó ódiumot. Parlamenti tevékenysége során szembesült a központi és helyi korrupcióval, rágalmazóival szemben egy ideig sikerült talpon maradnia, ami nem akármilyen erkölcsi tartalékokra vall. Mindezeken túl tudományos kutatásokra is futotta erejéből, több kötete jelent meg a tizenkét év alatt.
Érdeklődéssel várjuk a háromkötetesre tervezett sajátos emlékirat további fejezeteinek megjelenését.
* Garda Dezső: Közbirtokosság és magyar nyelvű főiskola. Képviselői tevékenységemről a romániai magyar sajtóban. (1997–2000). F & F International. Gyergyószentmiklós, 2023.
