muvelodes.admin

A Wikipédia a 21. század elejének egyik legnagyobb megvalósítása. Ez az első olyan lexikon, amely igyekszik naprakész információkat nyújtani. Ezt azzal érheti el, hogy nem nyomtatott, […]

A kommunista korszak tanításából annyi maradt meg, hogy az idő nálunk csak múlt-telt, de Szatmárban soha nem történt semmi. A történelem máshol történt. Ebből egyenesen származott […]

Fából készült fedeles hidakkal, illetve egyre inkább csak ezek emlékével Erdély-szerte sokfelé találkozunk: jelentősebb folyókon, mint Tordánál az Aranyoson, vagy Segesvárnál a Nagy-Küküllőn tekintélyesebb és bonyolultabb […]

A tél általában elriasztja a bátortalan fényképészt. Minden fagyos, kevés szín van, minden majdnem csak fehér és fekete, vagy egyhangúan szürke. Ez azonban csak előítélet. A […]

Isten éltessen, Napsugár, s kívánom neked, hogy újabb hatvan év múltával, a Művelődés folyóirat akkori főszerkesztője hasonlóképpen köszöntsön születésnapodon.

A Napsugár szerkesztőségének a jóvoltából nézegetem, olvasgatom a valamikori kiadványokat. Doboznyi, évfolyamokba rendezve, bekötve szépen. A legelső 1957-es. Lassan forgatom az időtállóan vastag lapokat. Az elidőzés […]

December 7-én, a 90 éves Misi bácsi köztünk elnevezésű emlékest szólamvezetőjeként, a jelenlévőket Guttman Mihály portréháttérrel közös megalkotására késztetve ennek az arcképnek az előzetes vázlatát igyekeztem […]

December utolsó napján töltötte 80. életévét Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos és kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, illetve volt elnöke. A kiváló tudóst a […]

Ön tudta, mikor korcsolyáztak először szervezett körülmények között Kolozsváron? Mikortól vált a sétatéri tó a korcsolyaélet központjává? Ki volt az első férfi és nő győztes korcsolyaversenyeken? […]

Nagy veszteség érte 1941. október 24-én a magyar irodalmi életet: elhunyt Reményik Sándor, az „erdélyi költőfejedelem”. A 20 század Végvári néven is ismert egyik legjelentősebb magyar […]

Báró Wesselényi Miklós (1796–1850) korának egyik legnagyobb „nőfalója” volt. A szeretőivel való viszonyáról elsősorban saját naplójából tudunk, amit több mint 20 éven át, napi gyakorisággal vezetett. […]

Bodosi Dániel számára tehát a festészet nem stílus, nem a korszerű festői irányzat és kifejezési eszközök kérdése volt, hanem az a „végtelen elmerülés” a minden esetlegestől […]

A táncházmozgalom erőteljes kibontakozása nyomán uralkodóvá vált az a szemlélet, amely szerint mind a hangszeres népzene, mind a szöveges népdal hiteles előadásmódja és hangvétele a hagyományos […]

Felmerülhet a kérdés, hogy elsősorban történetírói vagy inkább újságírói szempontból gondolkozott a szerző, mikor könyvét megírta. Ha a stílust nézzük mindenképpen az újságírói aspektus dominál: ha […]

December. Óévbúcsúztató, újévköszöntő. Zárszámadást illik ilyenkor készíteni, no meg előretekinteni, jövőt tervezni. Nálunk, a Művelődés szerkesztőségénél sem lehet másként.

„A Stúdió Színpad megalapítója Horváth Béla volt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, komikusa. Kiváló szeme volt a tehetségek felismeréséhez.”

Tápiógyörgyén 1841. szeptember 8-án született tarnói és draskóczi Miletz János főreáliskolai tanár, történész, régész, irodalomtörténész, akinek didaktikai, tudományos és közösségszervezői tevékenysége szoros és tartós szálakkal kötődött […]

Kolozsvár egyik legjelentősebb, legellentmondásosabb és második leghosszabb ideig hivatalban lévő 19. századi polgármesteréről szinte semmit sem tudunk. A várost 12 évig vezető Albach Géza neve feledésbe merült, […]

1922 tavaszán érkezett meg a család Győrbe. Ott döbbent rá a fiatal Borsos Miklós, hogy mit veszített a szülőváros elhagyásával. „Erdélyben már büdös magyarok voltunk – […]

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete és a Forum Iuris Egyesület gondozásában megjelent kiadvány páratlan értékű egyetemtörténeti monográfia a magyar jogászképzés második világháborút követő küzdelmes szakaszáról.

Az utóbbi időben gyakrabban vetődik fel a társadalmi nemek kérdése, s hogy van-e jogunk saját identitáshoz, vagy mit várhatunk el közeli-távoli emberi környezetünktől… ki az az én, […]

A karácsonyi ünnepkör a dramatikus népszokások, népi játékok előadásának egyik kiemelkedő alkalma. A legismertebb karácsonyi színjátékszerű népszokás a betlehemezés, melyet a közelmúltban még sokfelé gyakoroltak, vagy pedig […]

„A méhek tavaszi kieresztéséhez kapcsolódva az egész Kárpát-medencében ismert hiedelemszokás a farkasgégén való eresztés.”

Ha elfogadjuk, hogy a civilizáció az emberi társdalom legmagasabb fokát jelenti, az „össztudás” mértékét, akkor gyakran arra ébredünk, hogy a civilizáció képes maga alá gyűrni a […]