muvelodes.admin

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2014-ben sikeresen pályázott a Norvég Alapnál a Romák közössége a vizuális művészeteken keresztül című projekttel, melynek lebonyolítása 2015 közepétől 2016 tavaszáig […]

Páros vagy csoportos szobrai, bár emberi gyarlóságokat közvetítenek, az összetartozás valós létét láttatják jóban-rosszban. Ha végignézzük szobrocskáit, szinte valamennyiben felfedezhetjük az alkotó vonásait, karikaturista megjelenítésben.

A két világháború közötti erdélyi magyar szellemi élet kiválósága, Spectator, a hírlapirodalmat és a szépirodalmat tejtestvéreknek tekintette. Időnkénti számvetéseiben rendszeresen kitért a kettő viszonyának alakulására is.

Jelen írás célja az, hogy röviden összefoglalja Béldi Pál életének főbb eseményeit, valamint hogy elénk tárja kapcsolatát a családjával és rokonságával.

Valószínűleg nincs még egy ember, aki annyit tudna a csángók gazdálkodásáról, a gazdasági élet szerveződéséről, a műveléstechnikáiról és az állat­tartásáról, mint Halász Péter.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Kolozsvár Társaság közösen fotópályázatot hirdet a Fogadjuk örökbe a 700 éves Kolozsvárt! program keretében Kolozsvári homlokzatok címmel.

Pünkösd ünnepe az egyházak, a néphit és a népszokásokat tekintve is igen gazdag és színes hagyomány, melyet érdemes megőrizni, illetve feleleveníteni.

Egyáltalán nincs a köztudatban, hogy Kanadában mintegy háromszázezer magyar anyanyelvű vagy csupán magyar származású személy él, és ezáltal a magyar diaszpóra legjelentősebb célországai közé tartozik.

Kolozsvár szívében egy háromemeletes lakóház kebelén húzódik egy udvar. A körülbelül 80 méter hosszú területet a városlakók átjáróként használják, ha nem lennének a kapunyílások, bizonyára névvel ellátott […]

A Volt egyszer egy iskola címet viselte az a jubileumi évkönyv, amelyet a nagyenyedi Bethlen Kollégium csombordi Téli Gazdasági Iskolája megalakulásának 60. évfordulójára adtak ki 20 […]

A katona Görgei Artúr és a politikus Berzenczey László életpályája 1862-től, a klagenfurti száműzetés közös évei alatt összekapcsolódott. Utóbbi Kossuth feltétlen híve volt, majd 1849-ben a […]

Vajon miért álhatott elő az, hogy a román értelmiségi közegben nem éppen beszűkült gondolkozásúnak mondható értelmiségiek is felkarolták a zavaros eszmerendszerű, megnyilvánulásaiban primitív és erőszakos, misztikus […]

Maróti Andor könyvének már a címe is a művelődés, a tanulás, a közművelődés, valamint a felnőttoktatás és a felnőttképzés aktuális, konvergáló értelmezésére, illetve szemléletére mutat. És […]

A hazulról hozott értékrenddel Nyisztor Tinkának hamarosan tapasztalnia kellett, hogy sem a politikai, sem az egyházi vezetők nem veszik komolyan az 1990-ben meghirdetett „demokráciát”, vagyis népakaratot.

A hungarikummozgalom nyomán létrejött értéktárakban a hagyományok megjelenítése igen eltérő módon történik meg, azonban az értékeknek a települési, megyei vagy nemzeti értéktárba történő felterjesztéséhez szükséges, a törvény […]

A kérdés csak az, hogy hol és miért válik a bizalom egyes közösségekben társadalmi tőkévé, és hol és miért nem lesz az máshol.

Deáky András vállalta a harcot! Nem futott sem külföldre, sem Magyarországra, de még a Székelyföld Hargita megyében maradt részébe sem.

Az anyaország és a határon túli régiók között a kulturális – ezen belül a közművelődési – szférában a ’90-es évek társadalmi fordulata után sokcsatornás kapcsolat jött […]

Ragaszkodni kell a szellemi, erkölcsi tőkéhez, a saját anyagi javakhoz, a földhöz, az erdőkhöz, a hithez, a szülőföldhöz.

Szóval mi is az a slam poetry? – hangzik el sokszor ez a kérdés riporterek szájából egy-egy slam esemény után, de ugyanezt kérdezi édesanyánk is vagy […]

A Kolozsvári Kerékpáros Egylet 1895-ös közgyűlésén dr. Czikmántory Ottó hívta fel a figyelmet, hogy a „velophobok” elleni küzdelmet folytatni kell, hiszen a sportág további népszerűsítése a cél.

Szécsi Antal Egy pedagógus életútja című könyvének második, bővített kiadása jelent meg 2014-ben Székelyudvarhelyen, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadásában.

Kolozsvár az ispánsági vár vonzáskörében létrejött kis települések köréhez tartozott. Az ispánsági várnak, azaz Kolozs várának (Castrum Clus) a legfontosabb települése lehetett, mivel a vár nevével illették, […]

A fazekasság a kézműves ipar egyik legrégibb ága. Régészeti leletek megszámlálhatatlan sokasága jelzi, hogy már a mezolitikumban készítettek agyag használati eszközöket, kerámia dísztárgyakat.