A gitár napjaink egyik legnépszerűbb hangszere, története pedig rendkívül gazdag: magába foglalja a hangszerépítés, a zeneszerzés és az előadóművészet világának számtalan fejezetét. Mindezekről ma már könnyű tájékozódni, akár az interneten, akár szakkönyvek segítségével, amelyek végigvezetik az olvasót a hangszer útján a korai elődöktől – például a lanttól vagy a vihuelától – egészen a modern klasszikus gitár megszületéséig Antonio de Torres műhelyében, majd az első elektromos gitárok megjelenéséig a ma ismert akusztikus, klasszikus és elektromos hangszerek sokféleségéig.
Ebben a bőségben azonban könnyen szem elől tévesztjük azt, ami a legközelebb áll hozzánk: a saját hangszereink és a saját múltunk történetét. Talaba Nimrod könyve arra hív, hogy forduljunk vissza egy olyan korszak felé, amelyet sokan kizárólag a nélkülözéssel és nehézségekkel azonosítanak – a propagandában „Aranykorként” emlegetett kommunista időszak felé. Akik nem éltek akkor, többnyire általános történelmi leírásokból vagy szüleik, nagyszüleik emlékeiből ismerik ezt az időszakot. Így alakult ki róla egy többnyire negatív kép, amely mellett háttérben maradtak azok a városfejlődési, technológiai és kulturális folyamatok, amelyek a mai román társadalom kialakulásához is hozzájárultak.
Kevéssé ismert például a Romániában gyártott elektromos gitárok története. Mivel megszületésük idején nem dokumentálták őket rendszeresen, ez a múlt majdnem feledésbe merült – egészen addig, amíg a szerző kutatása újra felszínre nem hozta. A Contemplație în labirint – Pantheonul chitarelor electrice fabricate în Epoca de Aur* nem pusztán hangszereket mutat be: szélesebb képet ad a korról is, hazai és nemzetközi találmányokat, márkákat és meghatározó személyiségeket idézve fel. Szó esik többek között George Constantinescu 1926-os automobiljáról, a balcsiki villákról, Romániában alapított vállalatokról, valamint olyan személyiségekről, mint Roman Boianciuc hangszerkészítő – a szászrégeni hangszergyár megalapítója – vagy Aura Urziceanu dzsesszénekesnő, aki Duke Ellington, Ella Fitzgerald és Dizzy Gillespie oldalán is színpadra lépett.
A kötet részletesen bemutatja a korszak két fontos hangszerkészítő központját: a ma is működő szászrégeni Hora gyárat – Európa legnagyobb fahangszergyártóját –, valamint a bukaresti Doina hangszergyárat (1952–1975). Megismerhetjük történetüket, az ott dolgozó szakembereket, az elkészült gitármodelleket, a felhasznált anyagokat és alkatrészeket, sőt a fafajtákról és a hazai gitárgyártókról is képet kapunk.
Abban az időben, amikor a nyugati hangszerekhez és információkhoz nehéz volt hozzájutni, a román hangszerkészítőknek és zenészeknek kísérletezniük, improvizálniuk kellett, és saját tapasztalataikra támaszkodniuk. Így születtek meg azok a modellek, amelyek a Stratocaster, Telecaster vagy Les Paus típusokból merítettek ihletet, mégis sajátos, helyi jellegű formát öltöttek. Jó minőségű anyagokkal és improvizált alkatrészekkel a román gyárak olyan hangszereket tudtak készíteni, amelyek megfeleltek a hazai zenészek igényeinek.
A könyv egyik legfontosabb része a két gyár elektromos gitárjainak katalógusa, amely hangszerkészítőkkel, gyűjtőkkel és zenészekkel folytatott közvetlen beszélgetésekre épül. A fényképek mellett részletes műszaki leírások is helyet kaptak, így olyan információk maradnak fenn, amelyek máskülönben elvesztek volna.
Ez a munka újra láthatóvá teszi a romániai elektromosgitár-készítés történetét, és tágabb történelmi összefüggésbe helyezi azt. Talaba Nimrod könyvét alaposság, szenvedély és valódi értékmentő szándék jellemzi: jelentőséget ad az elfeledett hangszereknek, és ráirányítja a figyelmet egy olyan kulturális örökségre, amelyre joggal lehetünk büszkék.
Őszinte elismerés illeti a szerzőt ezért a fontos munkáért, amely a román zenei múlt egy kevéssé ismert fejezetét tárja fel és teszi hozzáférhetővé.
* Talaba Nimrod: Contemplație în labirint – Pantheonul chitarelor electrice fabricate în Epoca de Aur. StudIS, Iași, 2024.
