Gergely Balázs: Balog Zoltán méltatása

Megtiszteltetés a Kincses Kolozsvár Egyesület kuratóriuma és a Kolozsvári Magyar Napok szervezői számára, hogy Balog Zoltán lelkipásztor, miniszteri biztos elfogadta meghívásunkat, és a mai napon átadhatjuk neki a Kincses Kolozsvárért-díjat! Megtiszteltetés ugyanakkor az is, hogy Balog Zoltán méltatásával engem bíztak meg, bár bevallom, a felkérést némi aggodalommal fogadtam.

Hogyan is méltathatnám Balog Zoltánt, a Hold utcai gyülekezet lelkipásztorát, teológiai tanárt, miniszterelnöki főtanácsadót, alapítványi elnököt, volt országgyűlési képviselőt, államtitkárt vagy minisztert, amikor a felsoroltak közül jómagam egyik tisztséggel sem tudok azonosulni?

Éppen ezért abból a biztos pontból indítok, amely meghatározója nemcsak a saját, hanem a folyamatosan táguló közösségünk életének is. Kolozsvártól és a Kolozsvári Magyar Napoktól kiindulva próbálom felépíteni Balog Zoltán méltatását!

Nekünk – erdélyi és kolozsvári magyaroknak – szerencsénk van, mert még idejében feleszméltünk és beláttuk: ha hosszú évtizedekig elzárnak minket tereink szabad használatától, és ha e méltatlan helyzet ellen nem teszünk, közösségünk és kultúránk egésze látja kárát. A Kolozsvári Magyar Napok révén, nem kizárólagosan, de sikerült újra belaknunk és visszavennünk tereinket. De mit is jelent egy nemzeti közösség életében a tér? Mit jelent számunkra Kolozsvár Főtere? Azt, amit egy család számára a ház. A közösségnek a köztér az otthona. Ha egy közösséget megfosztanak tereitől – akár egy hajlék nélkül maradt család –, előbb-utóbb szétesik. Kolozsvár főterét sokan a teljes erdélyi magyar közösség szimbolikus főterének is tekintik, ezért kiemelt jelentőséggel bír.

Egy lépéssel tovább merészkedve, egy lokálpatrióta elfogultságával arra ragadtatom magam, hogy a kolozsvári Mátyás teret – a Kossuth tér és a Hősök tere mellett – az összmagyarság főterének lássam és láttassam. S bár nem szorul különösebb magyarázatra, hogy mindhárom terünk kiemelkedő helyen szerepel a nemzet szimbolikus térképén, külön-külön egyik sem képviseli a teljes egészet. Mindhárom tér egy-egy központi eleme jeleníti meg a hagyományos főterek egy-egy meghatározó attribútumát. A Kossuth teret az Országház uralja, amely a Szent Korona és a magyar törvényhozás otthona. A Hősök terét a millenniumi emlékmű és Zala György monumentális szobrai határozzák meg, melyek a hagyományt, az ezeréves magyar államiságot szimbolizálják. Kolozsvár Főterének központi eleme az Isten háza, a kereszténység és a keresztény kultúra évszázadokat kiállt bástyája, a Szent Mihály-templom. A törvény, a hagyomány és a hit csodálatos jelképei, épített szimbólumai, a nemzet főterein: bár külön-külön is meghatározók, monumentálisak, de igazi összhangot mégis egy képzeletbeli egységben alkotnak.

Vallom, hogy az ember – természetéből fakadóan – mindig a harmóniára törekszik, amelynek megteremtése kényes egyensúlyérzéket igényel. A három tér egymást kiegészítő jellege vezetett rá arra, hogy megértsem Balog Zoltán személyiségének lényegét. Ő azon ritka közéleti személyiségek egyike, akiben az említett egységre és harmóniára való törekvés pontosan érzékelhető. Évtizedek óta hűséges és kitartó szolgája közösségének úgy, hogy lelkészi hivatásából eredően a pragmatikus világi szempontrendszer mellett egy magasabb rendű értékrendnek is következetesen megfelel. Országház és templom: a világi hatalom és a teremtő Isten embere egy személyben. Nem kis kihívás ennek a két elvárásnak egyszerre megfelelni, és ebből fakadóan vállalni a kétszeres felelősséget is. Balog Zoltán ezt a kettős szolgálatot példásan végezte és végzi.

Személyében válik valósággá a három érték harmóniája, amelyekről tereink esetében szóltam. Ez teszi őt többé egy hiteles politikusnál, ettől lett ő számomra az eszményi közösségi ember példája. Politikai ellenfelei előszeretettel becézték emberminiszternek. Meglehet, hogy ennél találóbb névvel nem is illethették volna! A latin minister szó ugyanis nem urat, hanem szolgát jelent. Balog Zoltán egy személyben Isten és világi közösségünk hiteles szolgálója.

Számomra Ő az örökös miniszter, aki megbízhatóan és alázattal mindig ott tevékenykedik a téren, a fórumon, az emberek között. Mérlegel és irányt mutat. Ahol Balog Zoltán áll, ott a korábban említett három érték – törvény, hagyomány és hit – mindig összeér.

Tisztelt Miniszter úr!

A kolozsvári magyar közösség nevében köszönöm Önnek és mindazoknak, akiket Ön képvisel, az odafigyelést és gondoskodást, és ami talán még ennél is fontosabb: köszönjük a jó példát!

(Elhangzott a Kincses Kolozsvár Egyesület évzáró gáláján, Kolozsváron, 2019. december 8-án.)