2023. dec. 12-én kedden 18 órakor, születésének 150. évfordulóján gróf Bánffy Miklósra emlékeznek dr. Gaal György irodalom- és művelődéstörténész Gróf Bánffy Miklós útja a politikától a művészetekig című, vetített képes előadásával. A rendezvényt az EME Napoca/Jókai u. 2–4. szám alatti székházának előadótermében tartják, az est házigazdája Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság elnöke.
2023. dec. 12-én kedden 18 órakor, születésének 150. évfordulóján gróf Bánffy Miklósra emlékeznek dr. Gaal György irodalom- és művelődéstörténész Gróf Bánffy Miklós útja a politikától a művészetekig című, vetített képes előadásával. A rendezvényt az EME Napoca/Jókai u. 2–4. szám alatti székházának előadótermében tartják, az est házigazdája Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság elnöke.
Az 1873. dec. 30-án Kolozsváron született Bánffy Miklós Erdély egyik híres történelmi családjának sarjaként az arisztokrata hagyományoknak megfelelően közéleti szereplést vállal, 28 évesen már országgyűlési képviselő 1906-tól Kolozsvár és a megye főispánja, majd Magyarország külügyminisztere. Ugyanakkor jelentős az irodalmi és művészeti tevékenysége, az 1890-es évektől kezdődően színműveket és novellákat ír. 1912-ben a fővárosi Operaház intendása. 1926-ban tér haza Erdélybe, bonchidai kastélyában és Kolozsvárt él, bekapcsolódik az irodalmi élet szervezésébe. A marosvécsi Helikon-találkozók szellemi vezetője, az Erdélyi Helikon c. folyóirat főszerkesztője. Az Erdélyi Szépmíves Céh elnöke, több itt megjelenő kötet illusztrátora. A kolozsvári színház támogatója, 1930-tól a Színpártoló Egyesület elnöke. 1938-ban rövid ideig az erdélyi magyarok politikai vezetője. Az 1940-es bécsi döntés után a Felsőház tagja. A háborúból való kiugrást szorgalmazza, román–magyar tárgyalások egyik megbízottja. Az 1930-as években írja meg főművét, az Erdélyi történet c. trilógiát az arisztokrácia hanyatlásáról, a világháborúhoz vezető téves politizálásról. A világháború és kastélya pusztulása után Kolozsvárt él nehéz körülmények között. 1949-ben kap útlevelet Magyarországra, Budapesten hal meg 1950-ben. 1976-ban exhumálják, és urnáját a kolozsvári családi kriptában helyezik nyugalomra. A vetített képes előadást korabeli, dokumentum értékű rajzok, fényképek illusztrálják.
