Halász Péter

A bükk- és a nyírfatapló tudomásom szerint egyetlen Kárpát-medencei, de még székelyföldi település címerében sem szerepel, pedig a bokály mellett igazán ott lenne a helye, hiszen a másik attribútum, a fenyő bármely székely településé lehet.

Nyárba szeretnék megholny  Eszt a világot itt hodny.   Lakatos Demeter Moldvában, a Szeret és a Moldva folyó összefolyásánál fekvő Szabófalván (Săbăoani) született 1911. november 19-én. Édesanyja […]

Békés vármegye, ha nem is apró, de a helységnévtárakban apró betűs, a Kárpát-medence tucatnyi kígyós nevű településeinek egyikén, Újkígyóson élő Harangozó Imre tanár és hitoktató azon jeles […]

Átolvasva és újraélve a Honismeret ötven évfolyamának csaknem 30 ezer oldalnyi anyagát, igyekeztem felidézni az írások mögött fölsejlő arcokat, hangokat, leveleket, beszélgetéseket, kézszorításokat – vagyis a személyeket. Volt, […]

Természetesen a honismeret mint fogalom és mint tevékenység nem a most 50 esztendős folyóirat létrejöttével került a köztudatba, búvópatakként, vagy nyílt vízfolyásként, megnevezve vagy ráutalóan évszázadok […]

A szám szerint kilenc erdélyi író miniatúráját tartalmazó könyv szerzőjének válogatási szempontjait nem ismerem, de ismerem a szerzőt, és eligazít a könyv címe: Erdély lelke szólal*. Azok kaptak […]

Csángó Napot tartottak Csíkszeredában 2017. november 12-én, idén a Magyar Nyelv Napja tiszteletének jegyében.

Lelki szemeimmel látom, amint a gyi­mesi csángó nagyanyók ebből az emlékezetüket frissítő könyvből olvasgatnak majd unokáiknak, vagy az unokák olvasnak föl – lehet írástudatlan – nagyanyójuknak, […]

Domokos Pál Péter, lószekérrel, csíki cserépárusnak álcázva járta a moldvai falvakat, hogy népdalokat gyűjtsön.

„A méhek tavaszi kieresztéséhez kapcsolódva az egész Kárpát-medencében ismert hiedelemszokás a farkasgégén való eresztés.”

A 16–17. században a Kárpát-medencén belül a töröktől leginkább védett területeken, főleg Erdélyben és a Felvidéken virágzott a méhészet. Magyarország keleti része, a szászok földje mindig […]

Jámborné Balog Tünde művészete – mint nagyítólencse a gyújtóerejű napsugarakat – összegyűjti a Kárpát-medencei magyarság sorsának elemeit.

A hazulról hozott értékrenddel Nyisztor Tinkának hamarosan tapasztalnia kellett, hogy sem a politikai, sem az egyházi vezetők nem veszik komolyan az 1990-ben meghirdetett „demokráciát”, vagyis népakaratot.

Deáky András vállalta a harcot! Nem futott sem külföldre, sem Magyarországra, de még a Székelyföld Hargita megyében maradt részébe sem.

1976-ban összehívtuk azokat, akikről tudtuk, hogy érdeklődnek a csángók kultúrája és sorsa iránt, hogy megismerjük egymást. Több mint hetvenen jöttünk össze…