Mi, kézdialmásiak is büszkélkedhetünk egy ilyen lakóval, aki önzetlen munkájával már nagyon sokat tett a településért. Ő Tamás Károly, farkaslaki születésű pedagógus, jelenleg iskolaigazgató és családapa, aki jó pár éve a falunkban él. A továbbiakban az ő életét fogjuk alaposabban megismerni. Többet megtudhatunk idekerülésének körülményeiről, eddigi szakmai életútjáról, hobbijairól, de legfőképp arról, hogy miért gondoljuk őt hétköznapi hősnek, és miért kísérjük figyelemmel az életét.
Mit jelent számunkra az a fogalom, hogy hétköznapi hős?
A hétköznapi hős egy átlagos ember, aki nap mint nap tesz a köz ügyeiért, és azért, hogy környezete szebb és élhetőbb legyen. Korosztálytól függetlenül bárkiből lehet hétköznapi hős, főként nyitottság és tettvágy szükséges hozzá.
Ez a fogalom egy élet- és viselkedésformát is takar. Az emberek többsége nem nagyzolásból cselekszik helyesen, és nem is figyelmet akar magának, vagy kitűnni embertársai közül, hanem valóban a jóság vezérli. Ilyen a természete, vagy már így nőtt fel. Esetleg egy tragikus esemény következtében szeretne változtatni az életén. A közösségnek szenteli perceinek nagy részét, de kicsit sem feltűnő módon.
Hétköznapi hőseink köztünk élnek. Bár nehéz felismerni őket, a kisebb községekben mégis kitűnnek ezek az emberek. A falu lakosságát is büszkeség tölti el, ha a körében tudhat ilyen embereket. Felnéznek rájuk, tisztelik és követni próbálják őket.
Mi, kézdialmásiak is büszkélkedhetünk egy ilyen lakóval, aki önzetlen munkájával már nagyon sokat tett a településért. Ő Tamás Károly, farkaslaki születésű pedagógus, jelenleg iskolaigazgató és családapa, aki jó pár éve a falunkban él. A továbbiakban az ő életét fogjuk alaposabban megismerni. Többet megtudhatunk idekerülésének körülményeiről, eddigi szakmai életútjáról, hobbijairól, de legfőképp arról, hogy miért gondoljuk őt hétköznapi hősnek, és miért kísérjük figyelemmel az életét.
Kézdialmás és a kézdialmási iskola
Kézdialmás (románul Mereni) egy Kovászna megyei falu és községközpont, közigazgatásilag 2004 óta önálló, hozzátartozik a szomszédos Csomortán is. A település a háromszéki Szentföld végfaluinak egyike, amely Esztelnektől délre, az Avas-tető és a Szent-Mihály-hegy aljában fekszik, Kézdivásárhelytől északkeletre, 17 kilométernyi távolságban. Régen Baksafalvával emlegették együtt. Feltételezhető, hogy vagy két néven volt ismeretes a falu, vagy Almás magába olvasztotta a kisebb területű települést.1
Kézdialmás életében kiemelt szerepet tölt be az oktatás. „1826-ig Kézdialmásnak nem volt önálló iskolája, ezért a tankötelesek Lemhényben tanultak. A kézdialmási iskola 1826-ban alakult meg Demeter György tanítóskodásával. Az almási iskola a római katolikus egyház intézményeként működött először két, majd 1883-tól három tanítóval. 1889-ben felépült a kéttantermes iskola a tanítói lakással együtt. A mestergerenda tanúsítja az építését idejét, és építőmesterének, Kelemen Jánosnak a nevét is. 1893-ban »rendes tanítói álláson« id. Papp István tevékenykedett. 1902-től ifjú Papp István vette át az almási iskola irányítását, aki négy évtizedig igazgató-tanítóként itt munkálkodott, és kivette részét az 1918-ban alakult Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet létesítésében. 1948 szeptemberében államosították az almási iskolát, így nemcsak az 1889-ben épült faiskola, hanem az 1945-ben elindított iskolakápolna is állami kézre került. 1994-ben az iskola felvette P. Kelemen Didák nevét.”2
Annak ellenére, hogy az oktatási körülmények nem voltak megfelelők, az osztály a kiváló pedagógusoknak köszönhetően magas színvonalon teljesített. A 2000-es évektől fogva viszont a Demeter György alapította kézdialmási általános tanoda már nem nyújtott megfelelő oktatási környezetet, így a közösség támogatókat keresett egy új iskola felépítéséhez, amelyben a pedagógusok biztosítani tudják a minőségi oktatást. Nekifogtak hát az új iskola építésének: az 1500 négyzetméter alapterületű, háromszintes épület sikeresen elkészült, kilenc osztálya van, emellett találhatunk benne kémia- és informatikalabort, könyvtárt, valamint két óvodatermet. A faluban ma több mint 150 gyermek jár óvodába és iskolába.
Az elmúlt években a megye egyetlen településén sem zártak be oktatási intézményt, ez pedig roppantul fontos tény – ugyanis messzemenően meghatározza egy település múltját, jelenét és jövőjét az, ha biztosítani tudják az oktatás alapfeltételeit.
A falu ragaszkodott a régi épülethez, az új iskola átadása ugyanakkor reményt adott a magasabb színvonalú oktatásra. Az iskola személyzete – beleértve a tanárokat, az igazgatót, a könyvelőket és a takarítókat – magyar anyanyelvű, az oktatás magyar nyelven folyik. A faluban nem tudnak románul tanulni a diákok, a tanintézmény falain kívül – Kézdialmás lakosságának 99%-a magyar anyanyelvű, és a falut övező tizenöt kilométeres körzetben is túlnyomórészt magyar többségű településeket találhatunk. A magyar anyanyelvű tanárok és a magyar nyelvű oktatás nagyon fontos szerepet játszik az anyanyelv ápolásában.
Család
Tamás Károly Farkaslaka szülötte. A tanári kihelyezésekor a lécfalvi és a kézdialmási iskola közül választhatott. Végül Almás mellett döntött, mert akkoriban több telefon volt itt, mint Lécfalván. Eredetileg három évet szándékozott a faluban maradni, de mivel itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Jakab Enikővel, így a faluban maradt. 1991-ben házasodtak össze, és azóta is boldog házasságban élnek. Felesége a kézdialmási iskolában dolgozik matematikatanárként.
Ebből a házasságból született két gyermekük: Andrea 1998-ban, Nándor pedig 2000-ben. Nyolcadik osztályos korukig mindketten a kézdialmási Kelemen Didák Általános Iskolában tanultak, ahol többek között szüleik is tanították őket. Ezután Andrea informatikusi pályára lépett, és jelenleg is a szakmában dolgozik. Nándor édesapja sportolói múltját és példáját, illetve a saját álmait követve futballistának állt, jelenleg a Sepsi OSK játékosa.
Cserkészet
2006-ban még csak hat cserkész volt Kézdialmáson, ők a kézdivásárhelyi 34. számú Gábor Áron Cserkészcsapathoz tartoztak. 2007-ben az almásiak hivatalosan is megkapták Tamás Károly vezetésével a 134-es csapatszámot, és felvették a Kelemen Didák nevet. Később egyre gyarapodott az almási cserkészek száma.
Az évek során számos cserkésztáborban részt vettek, többek között Gelencén, Bálványoson és Torján, a 2013-as ócsai Nemzeti Nagy Táborban öten voltak jelen a kézdialmási csapatból. Ezen kívül minden évben a kézdialmásiak rendezték a cserkészfarsangot, amelyen több háromszéki csapat is részt vett, és cserkészjátékokkal, énekléssel, táncolással ütötték el az időt. A vezető arra nevelte a cserkészeket, hogy szeressék a természetet, ezért többször szervezett portyákat (cserkésztúrákat), amelyeken izgalmasabbnál izgalmasabb játékokat, sporttevékenységeket próbáltak ki. Néhány cserkész minden év augusztus 20-án, Szent István király ünnepén kibiciklizik az egyik közeli faluhoz, a Kézdiszentlélekhez tartozó Perkőre. A cserkészek évente elhozzák a betlehemi lángot Bécsből, a nagyszombati templomban pedig rendszeresen őrséget állnak a parancsnok vezetésével.
A hetente megrendezett cserkészfoglalkozások főként tanulságos beszélgetésekkel, cserkészjátékokkal, népdalénekléssel, fafaragással és rovásírás tanulásával teltek. Ezeken a foglalkozásokon a parancsnoktól azt is megtanulhattuk, hogyan álljunk helyt az életben, hogyan legyünk becsületes, tiszta szívű emberek. „Próbáljátok meg úgy itt hagyni ezt a világot, hogy jobb legyen, mint ahogy kaptátok.” E szavakat Robert Baden-Powell – ahogy a cserkészek hívták: Bi-Pi –, a cserkészmozgalom megalapítója mondta, de számunkra a parancsnokunk közvetítette. Tamás Károly a kézdialmási cserkészcsapat megalapításával új lehetőséget teremtett az itteni fiataloknak.
Fafaragás
Tamás Károlyt már gyermekkorában is érdekelte a fafaragás, de csak 1986-ban kezdte el komolyabban űzni azt. Tamás Károly fába véste Kézdialmáson a falu jeles szülöttjének, Páter Kelemen Didák egyház- és iskolavezetőnek, ferences atyának az arcmását – munkája 1994 óta díszíti az iskola falát –, ezzel faragó tehetségének tanújelét adta. A kézdialmási templomot is díszítik faragványai, mint például Szent István-király és Márton Áron püspök nagy méretű domborművei, és a Szűz Máriát ábrázoló miniatűr szobor is. Tamás Károly nem képzett faragó, csak kedvtelésből űzi ezt a szakmát.
Birkózás
Tamás Károly nyolcadik osztályos korában kezdett el birkózni, majd a székelyudvarhelyi sportiskolában űzte tovább a küzdősportot. A román válogatott tagja és többszörös országos bajnok is volt. Amikor Almásba került, abbahagyta a sportolást, de 2006-ban az iskola tagjaiból birkózócsapatot verbuvált.
Interjú a hétköznapi hőssel
Az iskolaigazgatóval Mike Zsuzsanna és Kovács Ádám hatodik osztályos diákok készítettek interjút a kézdialmási iskolaújságnak. Tamás Károly válaszai most is aktuálisak, párat közülük kiemeltünk:
Hogyan indult a karrierje?
A karrierem úgy indult, hogy elvégeztem az egyetemet, majd tanár lettem, mert szerettem a gyerekeket.
Az igazgatói állás az egyik álma volt?
Nem, egy tanár álma nem feltétlen az, hogy igazgató legyen.
A matek–fizika tanári pályán kívül mi vonzotta még igazán?
A tornatanári pálya, de abban az időben nehezebben lehetett bejutni a tornatanárira. Később viszont ezt az egyetemet is elvégeztem.
Hogyan került Kézdialmásra?
A kihelyezésemkor hallottam legelőször Kézdialmásról, később derült ki, hogy a fizikatanárom almási születésű volt, Felszegi Elemér. Két magyar iskola, a lécfalvi és az almási közül választhattam. Azért döntöttem Almás mellett, mert volt vasútállomása, a bukaresti telefonközponttól pedig megtudtam, hogy több telefon volt a faluban, mint Lécfalván. Eredetileg csak három évet szándékoztam itt tölteni, de mivel itt ismerkedtem meg a feleségemmel, így itt maradtam.
Mit kell tudni ahhoz, hogy valaki igazgató legyen?
Bármelyik tanárból lehet igazgató. Legelőször 1989-ben neveztek ki igazgatónak, azután mindig versenyvizsgáztam.
Ha az életét újrakezdhetné, min változtatna?
Semmin sem változtatnék, mert pont így jó nekünk.
Az írás készültekor, 2021-ben Máthé Anita és Molnár Mihaella 8., Kádár Mikola Zselyke, Finta Tamás és Spink Kálmán 7. osztályos tanulók voltak a kézdialmási Páter Kelemen Didák Általános Iskolában. Jelenleg Máthé Anita és Molnár Mihaella a Nagy Mózes Elméleti Líceum 10. osztályos diákjai, Kádár Mikola Zselyke a Kézdivásárhelyi Református Kollégium, Finta Tamás és Spink Kálmán a Nagy Mózes Elméleti Líceum 9. osztályos tanulói. Szakmai irányító: Brînzan-Antal Cristina.
Jegyzetek
1 Kézdialmás hivatalos honlapja: www.kezdialmas.ro.
2 Uo.
