A modern Kolozsvár születése

Csütörtök délután elrajtolt a Művelődés estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást.

Csütörtök délután elrajtolt a Művelődés estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást.

A második ipari forradalom, illetve az 1867-es kiegyezés után megkezdődtek a városrendezési és modernizációs fejlesztések a magyarországi városokban, így Kolozsváron is, amely ekkor Erdély harmadik legnagyobb települése volt a maga 26 638 lakosával. Az első vonat 1870 szeptemberében futott be Kolozsvárra, 1872-ben pedig megnyitották a tudományegyetemet, és a város hamarosan oktatási központtá vált. Azonban a hetvenes évek második felében nehéz éveken ment keresztül Kolozsvár: kolerajárvány, tűzvész és árvíz is pusztított, majd ezt követően vízbotrányok árnyékolták be a helyiek mindennapjait. 1880-tól megkezdődtek a nagyobb infrastrukturális fejlesztések: parkosították a Trencsin és a Karolina teret, átalakították a Főteret, megnyitották a közvágóhidat és telefonközpontot, illetve kiépítették a csatornarendszert és a vízvezetékrendszert, 1905-re pedig Kolozsvárra is megérkezett a hőn áhított villamos közvilágítás.

A Művelődés estek következő előadását Benkő Levente történész, a folyóirat szerkesztője fogja tartani A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel november 9-én 18 órától, ugyancsak a Györkös Mányi Albert Emlékházban.