Ádám Gyula (1961, Csíkkarcfalva) grafikusnak készült, végül fotóművészként vált az erdélyi magyar fotográfia meghatározó alakjává. Grafikai látásmódja, kompozíciós érzékenysége és technikai tudása már a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban formálódott. A fotográfiával középiskolásként ismerkedett meg, majd a rendszerváltás előtti években – a moldvai és gyimesi csángó falvakat járva – dokumentarista munkáival hívta fel magára a figyelmet. Művészetének középpontjában az ember áll: arcok, kezek, tekintetek, amelyekből – Cseke Gábor szavaival – „arcpoétikája” bontakozik ki, a keresztény hitből fakadó értékrenddel és a szülőfalu templomának szimbolikus fényével áthatva, „a dolgoknak nemcsak a valóját, hanem az igazát” megmutatva. Számos hazai és európai kiállítás résztvevője, több jelentős fotóalbum szerzője; munkásságát rangos elismerések kísérik, köztük a Csíkszereda Pro Urbe-díja (2000), a Magyar Művészetért Díj (2008), a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2019), az EMKE Kallós Zoltán-díj (2022), a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díja, a film- és fotóművészet Szőts István-díj (2022). Ádám Gyula 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A kiállítás 2026. február 27-ig látogatható.
