Vezércikk

Viseletünk menekvés számunkra. Önigazoló, erőt adó menedék, amely véd és ékesít. Ezért ragaszkodunk hozzá, ezért élnek a hozzá kapcsolódó rendezvények, mint amilyen az Ezer Székely Leány […]

Ki tudunk-e lépni ebből a csapdából, vagy jobb, ha a fogalmat és az erre való hivatkozást teljesen elfelejtjük?

A táncházmozgalom sodrásában megjelentek a modernkedő hivatásosok is. Kulturális értékeinkre nézve ők még veszélyesebbek, mint a tudatlan, de lelkes dilettánsok.

Ne hagyjuk, hogy az egyre gyorsabban szekularizálódó modern világ hatására húsvét Krisztus nélkülivé, bevásárlásoktól agyonhajszolt nyuszis–sonkás–bárányflekkenes, pusztán csak locsolkodó tavaszi ünneppé váljon.

Az EMKE Országos Elnöksége 2008-ban úgy döntött, hogy Erdélyben április 12-e legyen a Közművelődés Napja.

Az évek során idehaza számtalan más kulturális szakmai civil szervezet is létrejött és megerősödött, gyakran éppen az EMKE segítségével, s megtalálta helyét és főleg elismertségét a […]

A szórvány kérdésnek számtalan vetülete van. Meg lehet közelíteni ezt az ugyancsak sajátságos Kárpát-medencei magyar problémát demográfiai, nemzetstratégiai, nyelvészeti, kulturális, szociális és ki tudja még hány […]

Én erdélyi ember szeretnék maradni. Karcsi, Feri, Lajos, Ábel. És visszasírom azokat, akik nemcsak hirdették, hanem mívelték is: Legyünk humorunknál.

Lehet, hogy nemsokára valamiféle füstös-gőzös-szürreális köntösbe öltöztetett nemzet-haza-identitás fogalommal a fejünkben kell a magyar kultúra napját megülnünk, amikor azt sem tudjuk majd, a magyar, a kultúra, […]

Maradt viszont tennivaló bőven jövőre is. Például, eddig is szerettünk volna minél több olyan írást megjelentetni, amelyek a gyakorlati közművelők munkáját segítik elő.

Az elmúlt öt esztendő bebizonyította a székelyföldi megyék Összetartozunk közösségépítő programjának szükségességét, életképességét.

A legnagyobb nyereség talán mégis az volt, hogy pár akkori szakavatott fordító alázatos munkájának köszönhetően ma is „az örök Isten beszél magyarul”.

Az EMŰK létrejöttével az 1945-től napjainkig terjedő időszak talán legjelentősebb erdélyi művészeti szerveződésének lehetünk szemtanúi: műkincseink méltó otthonra lelnek. Múzeum születik.

Amikor Románia csatlakozott az EU-hoz, nagyon kevés európai parlamenti kollégám tudott a Romániában élő magyarok sajátos helyzetéről.

… a magyarság a mindennapok szürkeségéből kiemelkedve újra közösségként tudja önmagát definiálni, megmutatva saját magát önmaga és a többségi társadalom előtt is.

Ünnepe van nálunk a könyvnek, hetven éve nem csak Budapesten, hanem egyre több vidéki városban, sőt újabban a határokon túl is.

Európa Ifjúsági Fővárosának lenni jó, de egyben óriási kihívás és felelősség is. Kolozsvár egyedüli településként viseli ezt a címet teljes Európában, az Ural-hegységtől egészen az Atlanti-óceánig.

Mind a tömbben, mind az elszórt, kisebb-nagyobb szigeteken, mind a szórványban élő magyarság helyzetét eléggé jól ismerve megállapíthatom, hogy nemzeti ünnepünk megélésében vidékenként lényeges eltérések tapasztalhatók.

A romániai magyar nemzetstratégiában a szórványkérdés prioritást kell hogy élvezzen. A szórványosodást nem csak nálunk, de a Kárpát-medence egész területén csak úgy lehet csökkenteni, ha összmagyar kérdésként […]

A Himnusz – nemzeti imánk. Nemcsak nemzeti ünnepeink meghatározó szimbóluma, hanem a zsoltároskönyveinkben is megtalálható szakrális énekünk. Kevés nemzet kultúrájában működik ez a kettősség. Éppen ezért […]