Közösség

A vers, a vers szeretete és a benne való elmélyülés szőtte át e tíz napos rendezvény minden programját.

Mindennapi rutinjaink, megoldandó feladataink, kihívásaink közt gyakran észre sem vesszük, hogy a legnehezebb időszakokban egy-egy költemény, mélyen igaz verssor, bölcsesség segít át a bajokon.

A szórványegyesület által szervezett minőségi programok hozzájárultak ahhoz, hogy a szétszórtan élő magyarság közösséggé formálódjon, és hisszük, hogy programjaink és tevékenységeink révén a Krassó-Szörényben élő magyarok megmaradnak […]

„Gazdag hitbeli, lelki, szellemi és közművelődési örökséget hagyott családjára, ránk, tanítványaira, több ezer dalos testvérünkre, akik ebben a munkában méltó tanítványaivá lettek-lettünk, folytatva az ő nemes, […]

A Hargita Megyei Kulturális Központ 2014-ben sikeresen pályázott a Norvég Alapnál a Romák közössége a vizuális művészeteken keresztül című projekttel, melynek lebonyolítása 2015 közepétől 2016 tavaszáig […]

Páros vagy csoportos szobrai, bár emberi gyarlóságokat közvetítenek, az összetartozás valós létét láttatják jóban-rosszban. Ha végignézzük szobrocskáit, szinte valamennyiben felfedezhetjük az alkotó vonásait, karikaturista megjelenítésben.

Egyáltalán nincs a köztudatban, hogy Kanadában mintegy háromszázezer magyar anyanyelvű vagy csupán magyar származású személy él, és ezáltal a magyar diaszpóra legjelentősebb célországai közé tartozik.

Az anyaország és a határon túli régiók között a kulturális – ezen belül a közművelődési – szférában a ’90-es évek társadalmi fordulata után sokcsatornás kapcsolat jött […]

Ragaszkodni kell a szellemi, erkölcsi tőkéhez, a saját anyagi javakhoz, a földhöz, az erdőkhöz, a hithez, a szülőföldhöz.

… a lakosság száma nem csökken olyan jelentős mértékben, mint Kelet-Közép-Európában. A  gyermekvállalásnak jót tett, hogy a „fonott kalács hajú hölgy”, Julia Timosenko még miniszterelnöksége idején […]

Tamási Áron „csillaggá énekelt” falujában, Farkaslakán a szülőházon kívül van egy porta, amely őrzi nagy székely írónk emlékét.

A szentév rendeltetése a következő: „a nagy történelmi emlékezések erejéből bűnbánatot meríteni”.

Amint az intézmény neve is mutatja: a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a térség hagyományőrző tevékenységei támogatását, a hagyományok kutatását és népszerűsítését vállalja fel.

A temesvári magyar ajkú lakosság lelki és értelmiségi magatartását, életét a ’89-es változásig – kis túlzással – a bárányok összebújásához hasonlítanám, mint amikor dörög és villámlik, mindannyian […]

A 21. század új világot ígér. Nem tudjuk, jobb lesz-e vagy sem, egy bizonyos, hogy más lesz, mint az előző. A váltás azonban mégsem jelentheti a […]

A számtalan új élmény és hatás, ami ért, nos, ez sem hagyott otthon ülni, így nem is gondolkodtam sokat azon, hogy: Kolozsvárra vissza kell menni!

Nagyszebenben főleg a 19. század közepétől fejlődött a magyar kultúra. Habár a magyarok létszáma csökkent az első világháború után, gazdag magyar kulturális tevékenység bontakozott ki napjainkig, […]

A tájfutás, mint sport a 19. század végén jelent meg a skandináv félszigeten. A svéd katonáknak kötelező volt a térképolvasás és tájékozódás ismerete…

„A néphagyományok feltárása egyáltalán nem szűk szakmai ügy. Fontos feltétele ez a nemzeti, illetve nemzetiségi önismeretnek, létezésnek, az emberiség közös kulturális kincsestárához való méltó hozzájárulásnak.”

Mikor még fiatal doktoranduszként böngésztem a Thomson-Reuters adatbázisát, tisztában voltam vele, hogy az ún. ISI-cikkek és tanulmányok komoly értékmérőnek számítanak a tudományos tevékenység megítélésében Romániában. A […]

A medgyesi EMKE a helyi és a környékbeli magyarság művelődése és anyanyelve megtartásában vállalt fő szerepet.

1976-ban összehívtuk azokat, akikről tudtuk, hogy érdeklődnek a csángók kultúrája és sorsa iránt, hogy megismerjük egymást. Több mint hetvenen jöttünk össze…

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szeptember 4. és 6. között szervezte meg Borson a XXI. honismereti konferenciáját. A konferencián 127-en vettek részt, Szatmárnémetitől […]

A nagyváradi Posticum keresztény szellemiségű kulturális központ és vendégház. Nemcsak földrajzi, kulturális és vallási, hanem a szó tágabb és átvitt értelmében is a „határok mentén” fekszik.