Lev Birinszkij: Bolondok tánca című darabjának bemutatójára készül a Tamási Áron Színház társulata, melyet február 23-án, hétfőn este 19 órától láthatnak az érdeklődők a nagyterem színpadán berendezett stúdiótérben. Bélai Marcel rendező szerint a darab egyik alapgondolata, hogy az érdekek által vezérelt világ felemészti önmagát.
Iván Habarovics vidéki kormányzóságában minden rendben van. Az orosz forradalom csupán távoli árnyképnek tűnik a hétköznapi fontoskodásaik, ügyes-bajos hivatali teendőik, nyílt titokként kezelt magánéleti afférjaik között lavírozó szereplőknek. Azonban épp az lesz minden baj forrása, hogy a fővárosban híre megy: ebben a kormányzóságban – az elöljáró és titkára által koholt hivatalos jelentésekkel ellentétben – nincs is forradalom. Miközben menteni próbálják a menthetőt, egyre világosabbá válik, hogy – kéz kezet mos alapon –, valahol mindenki hozzájárult a társadalmi hazugság gépezetéhez, még azok a forradalmi ifjak is, akik épp a forradalom érdekében nem robbantanak ki forradalmat.
Lev Birinszkij (1884–1951) dráma- és forgatókönyvíró a Kijevi Kormányzóság területén, Bukovinában nőtt fel, ahonnan előbb Bécsbe, majd Németországba költözött, 1927-ben pedig az Egyesült Államokba emigrált. Népszerű drámaszerzőnek számított a Monarchiában, Németországban pedig elkezdett forgatókönyveket írni, és ezt a tevékenységet Amerikában is folytatta. Darabjait játszották a Broadwayen és több amerikai film kötődik a nevéhez. A Bolondok tánca egy társadalmi szatíra, amit 1912-ben írt Németországban, ahol egyszerre tíz színházban mutatták be, szinte azonnal lefordítottak több nyelvre, és a következő két év alatt bemutatták Lengyelországban, Szlovéniában, Magyarországon, Dániában, Hollandiában, Franciaországban és New Yorkban is. Az 1905-ös orosz forradalom által inspirált darab görbe tükröt tart a feudális berendezkedésű, korrupt, bürokratikus társadalomnak, a mindenkori kizsákmányoló rendszerek látleletét adja, és az eszmék bűvöletében élők törekvéseinek hiábavalóságáról beszél.
Bélai Marcel Budapesten nőtt fel, de Erdélyben kezdte színházi pályáját, 2023-ban végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendezői szakán, Bocsárdi László osztályában. Jelenleg a Babeş-Bolyai Tudományegyetem doktori hallgatója és óraadó tanára, valamint a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának alkalmazott rendezője. Szerinte a Bolondok tánca az opportunizmus túlburjánzásáról, a látszat és a valóság ellentmondásairól szól, mely korunk társadalmainak egyik legaggasztóbb problémája. Mint mondta, az elmúlt 80 év konszenzusai napról napra dőlnek meg, és megint az erő nyelvén kezdtek el kommunikálni azok, akik a nagypolitikát és a világ társadalmi, gazdasági folyamatait alakítják. Az erő nyelve azonban a problémák elfedését szolgálja. „Az igazságkeresés dobog a történet legmélyén, csakhogy ezt olyan groteszk, önmeghasonuló embereken keresztül mutatja be a szerző, hogy nemigen lehet eldönteni, humoros vagy inkább végtelenül kilátástalan a kép, amit látunk” – nyilatkozta a Bolondok táncáról Bélai Marcel rendező.
Az előadásban a rendező közvetlen munkatársai voltak: Kiliti Krisztián dramaturg, Szőke Zsuzsi díszlettervező, Lokodi Aletta jelmeztervező, Kónya-Ütő Bence zeneszerző, Veress Zsóka ügyelő és Kis Katinka súgó. Szereplők: Mátray László, Szalma Hajnalka, Göllner Boróka, Gajzágó Zsuzsa, Korodi Janka, Fekete Mária, Kolcsár József, Márton Lóránt-László, Pál Ferenczi Gyöngyi, Nagy-Kopeczky Kristóf, Pálffy Tibor, Erdei Gábor, P. Magyarosi Imola, Pignitzky Gellért, Derzsi Dezső, Kovács Kati és Varsányi Szabolcs. A bemutatót követően február 25- és 26-án, valamint március 18- és 19-én este 7 órától lesz műsoron a Bolondok tánca a nagyterem színpadán.
