A Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
A Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Kitért arra, hogy bár a magyar pártvezetés mellett a román is próbálta eltussolni, illetve huliganizmusnak, nacionalista ellenforradalomnak beállítani az 1956-os magyarországi eseményeket, a forradalom hangja az Újvidéki Rádiónak köszönhetően mégis eljutott Temesvárra, ahol a diákok nagygyűlést tartottak. A szovjet csapatok kivonását, és a demokratikus reformokat követelő diákokat gyűjtőtáborokba hurcolták, ennek ellenére a romániai fiatalság továbbra is teljes mellszélességgel kiállt a forradalom mellett.
Brassóban megalakult az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (EMISZ), amely a magyar szellemiség és kulturális értékek megőrzése mellett szerette volna összegyűjteni és eljuttatni nyugatra a diktatúra okozta sérelmeket, Csíkszeredában a Puskás-csoportba, Baróton pedig a Moyses-csoportba tömörültek a diákok. A romániai magyar értelmiségiek egy része elítélte a magyarországi zavargásokat, mások viszont nyíltan kiálltak a forradalmárok mellett.
Miután a szovjet katonai invázió november 4-én megpecsételte a forradalom sorsát, Romániában is megtorlások következtek: 1956 és 1962 között 28 ezer embert tartóztattak le, és közel 10 ezer embert ítéltek el. A letartóztatások és elítélések száma közelített a magyarországiakéhoz, csakhogy Romániában egyetlen lövés sem dördült el az utcán – ezért is tekinthetők aránytalanul súlyosnak a romániai megtorlások.
