A „100 lejes” feleségek néprajzát kevés dokumentum jegyzi le, de annál több láthatatlan történetet őriz a kollektív emlékezet. Székelyföld falvaiban, a kor társadalmi helyzete miatt, a házasság sokszor nem szerelemből, hanem szükségből köttetett. A nősülés „átmeneti orvoslására” szolgált a hozott, kerített vagy megvásárolt asszony – egy sors, amely leginkább a moldvai csángó leányokat érintette.
Ők voltak azok, akik emberi, családi vagy társadalmi okok miatt rákényszerültek, hogy elhagyják szülőföldjüket, s idegenben keressenek új otthont, kapaszkodót, életet. A kor ítélete gyakran igazságtalanul esett rájuk – a nőket minősítette, nem a körülményeket, nem a rendszerek hibáit, és nem a férfiak eltérő szándékait.
A női sorson túl e történetek a kapcsolódás természetéről is szólnak: arról, hogy férfi és nő hogyan képes – hitben, közösségben és emberi méltóságban – együtt maradni a világban.
Az előadást az Udvarhely Néptáncműhely vendégszerepléseként láthatják az érdeklődők (r.-kor.: Lőrincz Hortenzia), mindkét este 7 órától:
Április 9. csütörtök – Haáz Rezső bérlet
Április 10. péntek – Kovács György bérlet
Jegyvásárlás az Udvarhely Néptáncműhely székhelyén: II. Rákóczi Ferenc utca 5.
József Attila mentális betegségének (borderline személyiségzavar) centrumában gyermekkori traumák állnak. Édesapja alkoholizmusban és impulzuskontroll zavarban szenvedett. Korán elhagyta a családot, így József Attila apai minta nélkül nőtt fel. Édesanyja depressziós volt, a szuicid hajlamok nála is megjelentek, az öngyilkosságot is megkísérelte. A költő életében a hozzá közelálló személyeket, közösségeket sorra veszítette el. 1919-ben halt meg édesanyja, akinek a temetésén nem vett részt. Tizennégy évesen lett árva.
József Attila személyes tragédiája, hogy ez a kórkép akkor még ismeretlen volt, így az akkor nagyon progresszív pszichoanalízissel kezdték őt kezelni. Három pszichoanalitikusa volt, ám egyikük sem ért el vele sikert, sőt, kezeléseik egyértelműen rontottak a költő állapotán. Egyik pszichoanalitikusával, Gyömrői Edittel való közös munkája során írta a Szabad-ötletek jegyzékét, amely képet mutat József Attila belső világáról, gondolkodásáról.
A borderline kórképet viselő ember megnyilvánulásai igen szélsőségesek és kiszámíthatatlanok. Ellentétesen képesek viszonyulni ugyanahhoz az emberhez is. Kötődési problémáik miatt félnek a magánytól, szoronganak. A beilleszkedési zavarok végig kísérték József Attila életét, párkapcsolatai rendre sikertelenek voltak. Költőtársaival sem jött ki igazán.
A Determinált című egyéni előadás József Attila életét kívánja bemutatni a Szabad-ötletek jegyzéke, versei és más tanulmányai nyomán. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégelőadása április 11-én, szombaton 19 órától látható a Siculus Ifjúsági Házban.
* 18 éven felülieknek ajánlják.
József Attila költészete egyszerre népi és modern, egyszerű és filozofikus, transzcendens és kézzelfogható, derűs és végtelenül tragikus. Csupa ellentmondás. A menny kapuin dönget, míg lába már a pokolban. Mélységeiben, kendőzetlenül éli meg a gyöngéd és kegyetlen érzelmeket – ezáltal segít olvasójának is szembenézni a benne rejtőző angyalokkal és démonokkal. Szerelmes versei megkerülhetetlenek, szerelmi életét mégis bukások sorozata kísérte. Mindennapjait is beárnyékolta az a keserű örökség, amelyet már gyermekként megtapasztalt. És talán épp ezért, illetve mert nem volt vesztenivalója, nem tudott versben hazudni.
Verseit sem lehet másképp mondani, mint ahogy maga a költő élt – és ez embert próbáló, rendkívüli feladat minden színész számára. József Attila költészete egyetemes és többszólamú, ezért verseit is több színész előadásában, változatos férfiérzékenységben mutatjuk meg. Kísérleti előadás ez a lélek metamorfózisáról, a bomlás stációiról, utolsó szerelmének, Kozmutza Flórának visszaemlékezésében, s a költő életművének válogatott, reprezentatív verseinek bemutatásával.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata április 12-én, vasárnap 19 órakor játssza Én nem tudok versben hazudni című vendégelőadását a Siculus Ifjúsági Házban.
* József Attila Szabad-ötletek jegyzéke a magyar irodalom egyik legvitatottabb műve, helyenként rendkívül felkavaró, sokkoló mondatok fognak elhangzani. Az előadást 15 éves kor felett ajánlják!
Amikor a találkozások visszautalnak egymásra, mint a fák a gyökerükre, amikor az ölelés puha, mégis távolságtartó, amikor a titkok egy életen keresztül megőrződnek, amikor egy beszélgetés évek múlva is ott folytatódik, ahol annak idején abbamaradt: no ez a barátság. Ábránd és Csombor gyerekkoruk óta elválaszthatatlan barátok. Együtt voltak sülve-főve, jóban-rosszban. Aztán felnőttkorukban történt ez meg az. S talán el is felejtették volna szövetségüket, ha egyszer csak egy váratlan helyen újra egymásra nem találnak. Emlékszel? – kérdezik kacagva. És emlékeznek megállíthatatlanul.
Erről szól a Szabó Attila tollából származó Barátságunk története című mesejáték. Az Udvarhely Néptáncműhely és a Tomcsa Sándor Színház közös produkcióját Györfi Csaba rendező-koreográfus álmodta színpadra.
Az előadást nem csupán a gyerekbérletek keretében játsszuk, hanem ebben a hónapban a felnőtteket sem hagyjuk ki az élményből. Ha idejét sem tudod már, mikor pityeredtél el utoljára egy színházi előadáson, április 13-án 18 órától garantált a zsebkendőhasználat (de nyugi, csak az örömkönnyek fognak kicsordulni). Várják az egész családot, 6 évestől 99 évesig. Jegyek az Udvarhely Néptáncműhely irodájában, illetve a 0742 483056-os telefonszámon.
Helyszín: Udvarhely Néptáncműhely székhelye (II. Rákóczi Ferenc utca 5.)
Mick, az özvegy sírásó minden ősszel temetői trükközéssel szabadít fel sírhelyeket az egyházmegye megbízásából. A hátborzongató, de szükségszerű munka akkor válik nyomasztóvá, amikor Mairtin – a hörcsögsütő, idióta, tróger – meghozza az üzenetet, hogy ezúttal azt a részt kell kiásniuk, ahol Mick autóbalesetben elhunyt feleségét is eltemették hét és fél éve. A rosszindulatú pletykák szerint nem egyszerű ittas vezetésről van szó, de senkit nem érdekel, hogy ezek a rágalmak igazak-e vagy sem. A megbélyegzett egyént kilöki magából a közösség, és ez Mick tragédiája. De mi történt valójában Oonával? Mire célozgat a túlkapásra specializálódott Thomas? Mit akar hallani az erős csontú Maryjohnny? És ki vitte el a rózsás medált?
Martin McDonagh Koponya Connemarában című fekete komédiája sajátos humorral gondolkodik emberi gyarlóságról, tragédiákról, titkokról. Megtévesztő dramaturgiája nem engedi el a néző figyelmét, miközben sorsokról, viszonyokról és megbocsáthatatlan hibákról jelent ki egyetemes igazságokat. Vagy mégsem?
A Leenane-trilógia második darabját ugyancsak Barabás Árpád állította színpadra, akárcsak a pár évaddal korábban bemutatott, Leenane szépét. Martin McDonagh újabb fekete komédiáját 14-én, kedden játsszák 19 órai kezdettel a Siculus Ifjúsági Házban.
Volt egyszer egy kislány. Picurka volt, akár egy magocska. Aztán olyasféle, mint a magocskából kibújt apró csíra. Aztán akkorka, mint a csírából szárba szökkent palánta. Várta az ismeretlen, hívta a kaland. S ha hívta, hát ment is. Ment? Vitte, dobálta, sodorta a világ, mert hiszékeny volt, jószívű volt, mert szép volt. Őt akarta mindenki: a béka, a cserebogár, az egér, a vakondok, mind-mind, akik azt hitték, hogy nekik jár egy ilyen szép, egy ilyen pöttöm, egy ilyen Panna. Jár? Dehogy is jár, inkább szalad, szökik, menekül! Menne világgá, ismerné fel az ismeretlent, fedezné fel a titkokat. Ám egy picurka-épphogyka Pannának kell a segítség, a noszogatás, a bátorítás, no és igencsak kell: a védelem. És mi más adná meg ezt a védelmet, a szeretést, a figyelmet, az óvó elengedést, mint a család? Az anyaméh, az anyaöl, az anya engedő-hívó tekintete? Az apa figyelme, határozottsága, iránymutatása, bátorítása? Ott vannak ők, amikor a gyermek még magocska, és ott vannak, amikor már messze nőtte őket, s folyton visszatérve búcsúzik.
A Pöttöm Panna című előadásunk nonverbális, csupán néhány hangutánzó szóval, fantázia-akusztikával, játékos szóalkotással közelít a logikailag leképzett emberi nyelvhez. Miért? Mert amiről beszélünk, az univerzális: nincs szüksége a szavakra. A Szabó Attila által írt bábjátékot Szűcs Réka állította színpadra.
Április 16-án, csütörtökön és 17-én, pénteken 10 és 12 órától szórakoztatják vele a legkisebbeket. Az előadások helyszíne a Siculus Ifjúsági Ház.
Stéphane Margelle iparmágnás Párizsban él szép feleségével Sophie-val. Casanova-életmódot folytat: nincs nő, aki ellen tudna állni a sármos férfinak. Minden rendben is megy addig a napig, amíg feleségét ki nem viszi a repülőtérre, és a búcsúzás után bele nem botlik egy 18 éves lányba. Stéphane elviszi a lányt a szokott helyekre: étterembe, éjszakai bárba és végül a lakásába. Ám ekkor kitör a botrány: felesége gépét törölték és amikor hazajön, férjét a fiatal lánnyal találja. Szorult helyzetében Stéphane azt hazudja: a látszat csal, akit felesége lát, az nem más, mint…
Az évad utolsó nagytermi előadása egy igazi francia komédia, Jean Poiret tollából, amelyet Lendvai Zoltán állít színpadra. A Kellemes húsvéti ünnepeket! című előadás bemutatójára április 23-án, csütörtökön kerül sor 19 órától (Tomcsa Sándor bemutatóbérlet), majd legközelebb 28-án, kedden játsszák ugyancsak 19 órai kezdettel (Móricz Zsigmond diákbérlet).
Helyszín: Udvarhely Néptáncműhely székhelye (II. Rákóczi Ferenc utca 5.)
Részletes tájékoztatásért keressék fel a jegypénztárat, a II. Rákóczi Ferenc utca 5. szám alatt, hétköznapokon 11-14 vagy 15-17 óra között.
Telefon: 0743 212131
